Még igazából fel sem fogtam, hogy én vehettem át az „Év edzőjének járó díjat, amire nem számítottam, hiszen edzőkollégáim is sokat dolgoztak az elmúlt egy évben, bármelyikük megkaphatta volna. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az egyetem és a DEAC vezetői nekem ítélték oda ezt a díjat, amit a legelső helyre tennék az elismerések sorában. A klubnál mi nem azért dolgozunk, hogy kitüntetéseket kapjunk, hanem azért, hogy a megmérettetések előtt tiszta lelkiismerettel álljunk, az, hogy a sok munka eredményeképp egy jó eredmény megjelenik és ezt a vezetők értékelik, külön öröm számomra. Én azt szoktam mondani a fiúknak, mikor beszélgetünk, ahhoz, hogy egy jó eredmény kijöjjön, minden körülménynek össze kell állni, nem elég csak a munka. Példaként említhetném Balczó Andrást, aki rengeteget dolgozott, szinte mindent megnyert, olimpiát egyéniben viszont csak egyszer, pedig egész pályafutásában benne volt az olimpiai arany lehetősége. Mi is évekig keményen dolgoztunk, ebben a szezonban minden összeállt, elkerültek minket a sérülések, olyan játékosok érkeztek, akik erősítést jelentettek, a régiek is becsülettel tették a dolgukat és én is igyekeztem hozzátenni a magam részét. Az egyesület minden feltételt biztosított, támogatott minket, minden tekintetben segítette a munkánkat, ezek mind kellettek ahhoz, hogy bejussunk az Extra Ligába. Ahhoz, hogy edzőként ezt a szép eredményt elérjem, én kaphassam ezt a rangos kitüntetést, sok ember közreműködése kellett. Egy akarattal, egy irányba tudtunk húzni, voltak kritikus pillanatok, amin a játékosok túl tudtak lépni, én csak asszisztáltam hozzá. Hátrányból, sőt, meccslabdáról tudtak fordítani a fiúk, nagy szívvel és akarattal küzdve, ha ezeket a találkozókat nem nyerjük meg, most nem én lennék a legjobb edző. Nem mondhatom, hogy megcsináltam, mert közösen dolgoztunk meg érte, a siker és a díj csapatmunka eredménye, jó közösség nélkül nem lehet eredményesen szerepelni, a mi közösségünk viszont elszánt, jó hozzáállású, értelmes tagokból áll. Elmondhatjuk, magyar játékosokkal, akik többsége egyetemi hallgató, helyt tudtunk állni a röplabda élvonalában. Magasra tettük a lécet, amit szeretnénk a következő bajnoki szezonban is átugrani, de ez nem lesz könnyű, az élcsapatok külföldi játékosokkal erősítenek. Azon fogunk dolgozni, hogy azt, amit idén elértünk, megtartsuk, amire van is esélyünk, szeretnénk egy helyet javítani, a kettő már a bravúr bravúrja lenne. A keret egyben marad, bizakodva nézek a jövő elé, reméljük, a folytatás is ugyan ilyen jó lesz. Szeretnék köszönetet mondani az egyetem, a DEAC vezetőségének, a játékosoknak, hogy idén a megtisztelő „Év edzője” díjat én kaphattam meg.
