Hogyan értékelnéd a válogatott szereplését a Négy Nemzet Tornán?
Úgy gondolom, sikeres volt a korosztályos válogatott szereplése, bár az utolsó mérkőzésünk nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Az első mérkőzésen 5:1-re legyőztük a finneket, végig koncentráltan játszottunk, jól használtuk ki a helyzeteinket, azokat, amiket előző héten gyakoroltunk edzéseken, meg tudtuk valósítani a pályán. Szervezettek voltunk, bátran mondhatom, könnyedén sikerült nyernünk. A szlovákok ellen kicsit döcögősebben kezdtünk, szünetig nem tudtunk betalálni ellenfelünk kapujába, de fordulás után már összeszedettebben játszottunk, helyzeteinket jobban kihasználva háromszor is sikerült betalálnunk. A lengyel csapat volt a legerősebb, sajnos ezen a mérkőzésen már nem koncentráltunk eléggé, ez talán annak tudható be, hogy az előző két találkozó sokat kivett belőlünk.
Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?
Ezen a tornán megtapasztalhattuk a nemzetközi szintet, mennyire gyors a játék, mennyire gyorsan kell dönteni egy adott szituációban, mennyire nagy az iram. Ebben az első két meccsen fel is tudtuk venni a versenyt ellenfeleinkkel. A lengyelektől kicsit tartottunk, ha bátrabban, gyorsabban játszunk ellenük, helyzeteinket jobban érékesítjük, eredményesebbek lehettünk volna. Ezen a szinten már kevesebb lehetőség adódik, azokat pedig nagyobb százalékban kell értékesíteni.
Az edződ, Joó Zsolt mit tanácsolt, mielőtt csatlakoztál volna a válogatotthoz?
Azt a tanácsot adta, hogy bátran játsszak, amiket edzéseken, bajnokikon meg tudok csinálni, azokat nyugodtan vállaljam el a válogatottban is. Így is léptem pályára minden mérkőzésen és úgy gondolom, jó teljesítményt tudtam nyújtani.
Januárban azt nyilatkoztad, szeretnél tovább fejlődni. Jó úton jársz?
Igen, jó úton kezdtem el haladni, ezt bizonyítja, hogy a 2002-es korosztályban is meg tudom állni a helyem és a válogatottba is behívtak. De ez csak az előttem álló út egy szakasza, sokat kell még tanulnom, fejlődnöm, mindig a jobbra kell törekednem.
