Horváth Imre: “A szezont összességében sikeresnek ítélem meg”

A Debreceni Kosárlabda Akadémia junior fiúk szezonját értékelte Horváth Imre vezetőedző.

0

received_401357434115851-300x225 Horváth Imre: "A szezont összességében sikeresnek ítélem meg"Fotó: DEBKA

Az első kérdés amilyen egyszerűnek hangzik, valójában annyira összetett: Hogyan értékeli a mögöttünk álló (csonka) idényt?

A szezont összességében sikeresnek ítélem meg, habár az elmaradt országos döntő miatt természetesen van hiányérzetem. A felsőház ötödik helyén végeztünk, így keresztjáték nélkül, egyenes ágon jutottunk be a legjobb nyolc közé. Sérülések szempontjából roppant balszerencsés év volt, hiszen alig akadt olyan mérkőzés, amin a legerősebb keretünket szerepeltethettük volna. Nem is kezdtünk jól a felsőházban, de némi átszervezést és pár változtatást követően tavasszal egy öt meccses sikerszériával vissza tudtuk küzdeni magunkat.

Minek köszönhető a tavaszi menetelés? Mely területeken kellett végrehajtani az említett változtatásokat?

Ahogy mondtam, rengeteg fejtörést okozott kulcsjátékosaink hiánya. Sérüléseik következtében nem csak a mérkőzésekről hiányoztak, de az edzésekről is, ezáltal borzasztóan nehéz volt gördülékennyé tenni a csapatjátékot. A téli szünetben Erdei Ádám kollégámmal levontuk a megfelelő konzekvenciákat, sorra vettük, mi működik, és mi nem. Sok újdonságot kipróbáltunk, például bevezettünk egy új letámadásos védekezést, ami sokat segített a későbbiekben. Február-március környékére kezdtünk igazán összekovácsolódni, ami sorozatos győzelmeket eredményezett. Sajnálom, hogy sosem derül ki, mi lett volna a döntőben.

Kiderülni valóban nem fog, de a gondolattal eljátszhatunk. Mi lett volna ha?

Volt szerencsém már sok országos döntőn részt venni, így bizton állíthatom, hogy egy hétvégén bármi megtörténhet. Titkon volt azért egy már-már álomszerű célom: szerettem volna a fináléba jutni a srácokkal. Ugyan nem a miénk volt a mezőny legerősebb kerete, de afelől semmi kétségem, hogy minden mérkőzésen győzelmi szándékkal léptünk volna pályára.

Mi a véleménye a korosztályos-válogatott játékosok teljesítményéről? Mikor érhetnek oda nagycsapat környékére?

Együttesemből öt játékos szerepel a korosztályos válogatottban: Kalassai Martin, Neuwirth Bence, Kiss Kolos, Kurucz Ádám és Tóth Gergő. Mindnyájan fontos láncszemei gárdánknak, így érzékenyen érintett bennünket, amikor valamelyikük nem volt bevethető. Tehetségük, adottságaik nyilvánvalók, rajtuk múlik, hogy mit hoznak ki belőle. Rendszeresen kapnak meghívást az U20-asok közé, így az edzők szeme előtt vannak. Úgy gondolom, minden esélyük megvan arra, hogy idővel szintet lépjenek.

A juniorok vezetése mellett Berényi Sándor másodedzője is az U16-os válogatottnál. Mik a tapasztalatok?

Ránézésre nem ez a legerősebb keret, amit valaha láttam, azonban valami kétségkívül klappol a fiúknál. Decemberben megnyertük az Olimpiai Reménységek Versenyét, pedig finoman szólva sem mi voltunk a legesélyesebbek. Ez az eredmény bizakodásra adott okot, akár egy jó Európa-bajnokságunk is lehetett volna a nyáron.

Hogyan alkalmazkodott a csapat a karantén-szituációhoz?

Rendhagyó a helyzet, ilyen még nem volt egyikünk életében sem. Véleményem szerint a körülményekhez képest jól sikerült alkalmazkodnunk. Ami a felkészülést illeti, Szabó Robert erőnléti edző a hét minden napjára készül erősítő programmal, Erdei Ádám labdás gyakorlatokat ad a fiúknak, én pedig videóelemzésekkel igyekszem fenntartani a taktikai felkészültséget. Egyénileg is próbálom képezni magam, illetve a ház körül is mindig akad valami teendő. Egy szó, mint száz, nem unatkozom.