Fotó: DVSC Kézilabda
A szezon hátralévő mérkőzései közül kétségkívül az MTK Budapest és a Vác elleni ütközetek lesznek a legfontosabbak, a Ferencváros szombat esti vendégszereplését azonban „érzelmi ügyként” kezelték Debrecenben, ráadásul egy bravúr kimondottan kedvező helyzetbe hozhatta volna a csapatot a nemzetközi porondért folytatott küzdelemben. Abban persze biztosak lehettünk, hogy a Győr legyőzésével a bajnoki cím elsőszámú várományosává előlépő Fradi nem fogja ingyen adni a pontokat, hiszen esetleges botlását az üldöző ETO minden bizonnyal azonnal kihasználná. Ilyen előzmények után szikrázó küzdelemre, nagy csatára volt kilátás a Hódosban – nem is kellett csalatkozniuk a kilátogató szurkolóknak.
Gólzáporral indult a rangadó, öt perc leforgása alatt nyolc találatig jutottak a felek, a vendégek részéről Bölk és Szucsánszki „duplázott”, míg debreceni oldalon Kovács Anna termelte a gólokat. A zöld-fehérek mindig egy lépéssel vendéglátójuk előtt jártak, Klujber Katrin révén hamar elléptek hárommal, majd kisvártatva öttel is, Kudor Kitti pedig nem várt tovább, magához hívta tanítványait. Az első nyolc perc kilenc ferencvárosi gólt hozott, a következő nyolc már csak egyet, ami lányaink védekezését, no meg a Csapót váltó Giegerich teljesítményét dicsérte. Meg is kezdtük a zárkózást, negyedóra elteltével már csak kettővel, 10–8-ra vezetett az éllovas, ami Elek Gábort késztette időkérésre. Csiszár-Szekeres kiállítását követően feljöhettünk volna egy gólra, de riválisunk is kapust cserélt, Janurik Kinga pedig szintén jól szállt be a mérkőzésbe, nagyot védett Deszpotovicsnak. Támadásban Háfra Noémi villogott a vendégeknél, így ismét ellépett néggyel a Ferencváros, amely a mérkőzés ezen periódusában a játék minden elemében felülmúlta csapatunkat. A félidő hajrája azonban számunkra kedvezően alakult, egy 3–0-s sorozattal ott lihegtünk riválisunk nyakán, a szünetre pedig minimális, 16–14-es előnnyel vonulhatott az FTC.
A második játékrész elején ott folytattuk, ahol negyedórával korábban abbahagytuk, stabil védekezés és kreatív támadások jellemezték a DVSC SCHAEFFLER játékát. Vantara-Kelemen egy üres kapus góllal szinte azonnal egyre hozta fel a mieinket, ám a túloldalon Bölk továbbra is villogott, így az egyenlítés ekkor még nem jött össze. Sokat azonban nem kellett várni rá, Giegerich két védését követően ugyanis Kovács Anna és Deszpotovics is betalált, ezzel 19–19-et mutatott az eredményjelző. Elek Gábor nem akarta átengedni a vezetést a házigazdának, így azonnal időt kért, a következő támadásból pedig Kovács Anett ismét előnyhöz juttatta a Ferencvárost. Leszakítani azonban nem tudta a listavezető csapatunkat, amihez kellett Alicia Stolle buta kiállítása is, egy-egy vendég találatot rendre debreceni gól követett, így izgalmas, nyílt hajrára volt kilátás. Nem is unatkoztunk a végjátékban, a zöld-fehérek ugyanis öt perccel a dudaszó előtt elléptek négy góllal, de a DVSC nem hagyta magát, s Kovács Anna vezérletével hamar kettőre csökkentette a különbséget. Átlövőnk végül a szintén tíz találatot jegyző Szucsánszki Zitával együtt a mérkőzés legeredményesebb játékosa lett, ám a két klasszis közül csupán utóbbi örülhetett, az FTC ugyanis megőrizte előnyét a végéig, s 29–27-es győzelmével tovább növelte esélyeit a bajnoki címre. A mieink nagyot küzdöttek, ami ezúttal nem ért pontot, de hasonló teljesítmény az MTK és a Vác ellen elegendő lehet a sikerhez.
Női kézilabda NB I, 24. forduló
DVSC SCHAEFFLER – FTC-Rail Cargo Hungaria 27–29 (14–16)
DVSC: Csapó (Giegerich) – Tóvizi, Vantara-Kelemen 4, Bordás 3, Bánfai, Kovács Anna 10, Vámos 4, Petrus, Arany, Deszpotovics 5, Hornyák D. 1
Vezetőedző: Kudor Kitti
FTC: Bíró (Janurik) – Schatzl, Szucsánszki 10, Csiszár-Szekeres, Kisfaludy, Stolle, Kovács Anett 2, Bölk 5, Márton G. 1, Malestein 4, Klujber 1, Háfra 4, Behnke 2
Vezetőedző: Elek Gábor
P.G.
