Mióta versenyez nálatok Karcsi, hogy kerültetek kapcsolatba?
Két éve dolgozunk együtt, a Szilveszter rallyn keresett meg, odajött hozzám, segítenék-e neki. Szimpatikusak voltak a Petivel és elkezdtük a közös munkát. Ebből a munkából egy nagyon jó barátság alakult ki és ennek a megkoronázása volt ez a verseny. Én külföldön élek, de folyamatosan azon gondolkozok, hogy tudom Karcsi pályáját segíteni, így jutott eszembe, ki kellene próbálni R5-ös gépben. Úgy gondolom, a hétvége bebizonyította, jó döntés volt, még úgy is, hogy vigyázni is kellett az autóra.
20 R5-ös kocsi nevezett, 19 el is indult hétvégén. Ebből is látszik, mennyire erős a hazai bajnokság.
Igen, nagyon erős a bajnokság, a hazai pályák jók is. Ha nézzük a mezőnyt, bravúr volt az elért eredmény. Voltak olyan pilóták, akik már évek óta ott vannak, mégis meg tudta őket előzni. Amit mint csapatvezető és barátja kiemelnék, az alázata a rally sport iránt, ami minden sportban fontos. Lehet, pár embert megsértek, de nagyon kevés ember van, akiben ez az alázat meg van, Karcsiban maximálisan. Ha ez nincs, lehet bárki, bármilyen jó pilóta, sose fog jó eredményt elérni. Meggyőződésem, ha Karcsinak össze tudjuk rakni a hátteret, akkor rövid időn belül a magyar bajnokságért is harcolhat.
Volt mikor úgy érezted, bátorítani kell?
Csütörtökön a másik autómmal, versenyző Velencei Ádám egy hatalmasat esett, mentővel vitték el, épp Karcsi orra előtt. Nézett rám és kérdezte, most mi legyen? Annyit mondtam neki, „Karcsi, most beülsz az autóba és gyerünk tovább”. Ezek után tudott egy ilyen eredményt elérni. Ez külön kiemeli az ő tehetségét. Ezekkel mindig nehéz lelkileg megbirkózni, én értem először az esés helyszínére, napok óta azzal álmodok, mikor láttam a pilótám lebicsaklott fejét. Ezt az érzést az ellenségemnek se kívánom. Az autó egy dolog, azt újra lehet építeni, de az emberélet sokkal fontosabb. Szerencsére, Ádám jól van, egy lábtöréssel, és karcolásokkal megúszta a bukást.
Az eredmény mutatja, hatott a bátorítás.
Karcsi az eset után visszaült az autóba és végignyomta a versenyt, mosolyogva, koncentrálva és úgy, hogy a kocsin egy karcolást sem ejtett. Az volt a csapatutasítás, lehet menni, rá van bízva, úgy megy, ahogy érzi, de az autó nem sérülhet meg. Így versenyezni azért nem a legkellemesebb. Tudta, hogy verseny van, mint azt is, ha bármi baj történik, amilyen gyorsan elkezdődött, olyan gyorsan vége is, de meg tudta csinálni.
Mik a jövőbeli tervek?
Elkezdtünk kőkeményen dolgozni, Karcsi és a csapat is, személy szerint én is, hogy megteremtsük a hátteret. Én a meglévő támogatókat próbálom rávenni arra, hogy Karcsinak össze tudjuk hozni nem csak az idei évét, mert ezt úgy gondolom, össze tudjuk hozni, a hátralévő két versenyt meg tudja csinálni, hanem a jövőjét, a karrierjét egyenesbe tudjuk hozni. Nem csak pilótaként, emberként is olyan, akire bármikor lehet számítani, ezen felül egy jó barát. Pénz, alázat, tehetség, a többségből ezek közül valamelyik hiányzik. Karcsiban sajnos a pénz nincs, de ezt elő lehet teremteni, a másik két fontos dolog viszont meg van benne. Egyszerű dolgunk van, „pénzt kell találnunk csak”. Aki ismer engem, az tudja, ha valamit a fejembe veszek, azt megcsinálom. Most azt gondolom, Karcsi tud majd menni egy évet.
Fotók: Korda Racing
