Fotó: debrecenisportcentrum.hu
Borult a papírforma. Tíz nappal ezelőtt, a vb kezdetekor az volt a kérdés, a toronymagas esélyes USA hány összecsapáson dob majd száz pont felett. Az NBA előszobájában felnövő generációjukat nem véletlenül tekintette mindenki az arany érem tuti birtokosának. Aztán július 2-án, este fél nyolc után kiderült, még a dobogó harmadik helyére sem állhatnak fel a tengerentúliak. Az elődöntőben kikaptak a franciáktól, a harmadik helyért zajló küzdelemben pedig Törökország bizonyult jobbnak náluk. Tegyük hozzá teljesen megérdemelten. Az amerikaiak fáradtan, csalódottan és rendkívül nagyképűen kosaraztak, a csarnokban zengett a “Turkey” biztatás. Mintha csak Isztambulban lettünk volna. A Boszporusz partjáról érkezett együttes végül – Yildizoglu vezérletével – 84-70-re alázta az USA-t.
A fináléban két olyan társaság csapott össze, akik egyszer már, a selejtezők alatt találkoztak egymással. Akkor a spanyolok legyőzték a franciákat. A gall kakasosok most mindenképpen vissza szerettek volna vágni, hiszen az, az elsőséget is jelentette volna.
A rendes játékidő alatt egyik együttes sem tudott meglépni a másiktól, a negyven perc döntetlent hozott. Jöhetett az öt perc hosszabbítás. Fej-fej mellett dobáltak a srácok, végül az ibériaiak 73-69-re nyertek. Ezzel, ebben a korosztályban, harminc év után újra ők lettek a világon a legjobbak. Tegyük hozzá, teljesen megérdemelten, hiszen a debreceni tornán nyolc meccsből nyolcat nyertek. Az ezüstérmes francia válogatott mindössze két vereséget szenvedett el, mindkettőt a spanyoloktól.
A magyar válogatott a tizenhat csapatos mezőnyben – a rendező jogán lehettünk ott – a tizenhatodik helyet szerezte meg. A miértekre a szakemberek majd biztosan megtalálják a választ. Egy dologra mi is rájöttünk. A döntőben játszó két együttes minden játékosa – a cserepadon ülők is – hazájukban első, vagy másod osztályban kosaraznak. A spanyol és a francia sportág pedig ott van Európa legjobbjai között. Nálunk, a honi 19 évesek alig kapnak helyet a magyar bajnokikon. Helyettük -tisztelet a kivételnek – no name külhoniak pattogtatják a labdát a kezdő ötösökben. 14 együttes van a magyar NB I/A csoportjában. Tavaly akadt olyan forduló, amikor a 14 gárda – öttel szorozzunk – hetven kezdő játékosából mindössze nyolc volt magyar. És ők sem a fiatal szabályt erősítették. Legalábbis a kecskeméti Wittmann – aki nem mondható sihedernek – biztosan nem. A DEAC volt az egyetlen kivétel. Ajánlanám minden itthoni szakági vezérnek, a debreceni példát. Talán nem volt véletlen, hogy a mostani vb-n három kosarast adott az egyetemi gárda.
A sportág igazi reklámja volt ez a debreceni esemény. A szervezők, az önkéntesek, a város méltán lehet büszke az elmúlt napokra. És még nincs vége. Jönnek az Egyetemi Európa Bajnokság mérkőzései, és a már megszokott 3×3-as derbik. Mi ezeken is biztos ott leszünk!
W.Gy.
