Kovács Krisztián: „az alapokat leraktuk”

A Debreceni Labdarúgó Akadémia U7-es korosztályának edzője értékelte az elmúlt félévet.

0

dsc_0112-300x204 Kovács Krisztián: „az alapokat leraktuk”

Csapatépítés

Nyáron az volt a legfontosabb feladatunk, hogy csapatot alapítsunk, mivel a legkisebb korosztályba augusztusban kezdtük el a toborzást. Örömmel számolhatok be arról, hogy ez sikeres volt, 40 gyereket sikerült behoznunk a rendszerbe, így két csapattal tudunk dolgozni. A DLA és a Loki Focisuli ezen korosztályában azonos létszámmal folyik a képzés, heti három edzéssel. Próbáltunk tehetséges gyerekeket kiválasztani az akadémia számára, egy olyan csoportot kialakítani, ami hosszútávon magját adhatja a DVSC csapatainak. Célunk, hogy rendszeres edzéseken megszerettessük a gyerekekkel a labdarúgást. A srácoknak, de még a szülőknek is ez egy betanuló időszak, megismerik, hogyan is működik a futball világa. Ezt a korosztályt még az „én és a labda” jellemzi, a gyerekeknek jó barátságba kell kerülniük a labdával. Ez azt jelenti a labdavezetéseket, cselezéseket, lövéseket tanuljuk, tökéletesítjük, illetve megfelelő játékszituációk, játékelemek fejben való erőltetése, mert a megtanulása még kicsit odébb van, viszont az alapokat leraktuk. Minden edzésünk más, próbálunk olyan dolgokat belevinni, ami különleges a gyerekek számára. Igyekszünk játékos formában, nagyon sok segédeszköz használatával minél színvonalasabbá, izgalmasabbá tenni a foglalkozásokat. A gyerekek teljes mértékben vevők voltak az új dolgokra, 90% fölötti az edzéslátogatottság, maximálisan elégedett vagyok a hozzáállással. Hál Istennek nagyon jó csoportom van, elhivatottak a srácok a foci iránt, illetve a szülők is partnerek, minden támogatást megkapunk tőlük.

Közösség kialakítása a szülők bevonásával

Eddigi edzői pályafutásom alatt mindenhol jó közösséget tudtam kiépíteni, ez most sem volt másképp. Ebbe a szülőket is belevontuk, voltak olyan edzések, mikor bevontuk őket játékos feladatokba, ami a srácoknak óriási élményt jelentett. Ebben az életkorban még benne van, az odaszaladok anyához, adok neki egy puszit, itt még anya a támasz, de úgy gondolom,a fiúknál világában, mint edző bácsi, már megjelentem. Csak egy érdekesség: az óvodában kaptak olyan feladatot, hogy rajzolják le, mi az, ami fontos nekik, legyen benne olyan személy, akire felnéznek. Sokan hoztak olyan rajzot, amin Krisztián bácsiként szerepeltem. Azt elmondhatom, az ilyen kis korosztállyal a legnehezebb foglalkozni, de egyben a leghálásabb is, minden edzőnek azt kívánom, ezt élje át, mert pótolhatatlan élményt jelent.

Nem az eredmény számít

A Bozsik program keretein belül már vannak megmérettetések, de ez inkább egy olyan fesztivál, ahol mindenki játszik mindenkivel, nem számít az eredmény. A sikerélményt az adja, ha például jól kiviteleznek egy cselt, sikerül labdát szerezni. Az edzéseken a helyezkedésre próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy ne egy kupacban legyenek, ne oda szaladjon mindenki, ahol a labda van. Ebben sokat léptünk előre, már tudják, mi is a hátvéd, a csatár, mindebben ezek a fesztiválok nagyon hasznosak.

Tartalmas december

December 20-án lesz idei utolsó edzésünk, de tartalmas hónap elé nézünk. Két csapattal részt veszünk a Karácsony Kupán. Ez lesz a gyerekek életük elő nagy tornája 4+1-es játékrendszerben, bízunk a jó szereplésben. Próbálunk edzőmérkőzéseket játszani, idősebb korosztályok ellen, illetve lesz olyan edzésünk, ahol a szülők és a DVSC játékosai is megjelennek, lesz játék, Mikulás és természetesen ajándékozás. Mindez a jövőre nézve plusz motiváció a gyerekek számára. Három hét pihenő után január elején kezdjük a munkát, továbbra is heti három edzéssel.