
Fotó: dvsckezilabda.hu
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az esélytelenek nyugalmával vizitálunk majd a Népligetben, hisz az Elek Gábor trenírozta rivális veretlenül, száz százalékos teljesítménnyel vezeti a magyar bajnokságot. A legutóbbi három fordulóban egyaránt rangadót nyertek: október utolsó napján a Győrt verték hazai környezetben, két héttel később pedig Érdről vitték el a győzelemért járó pontokat, hogy aztán a Dunaújvárosi Kohász magabiztos legyőzésével méltóképp búcsúztassák az évet. Ezzel megcáfoltak minden előzetes meggyőződést, miszerint a nemzetközi fronton évek óta áttörésre váró zöld-fehérek idén a dobogó második fokáról, ezáltal a biztos Bajnokok Ligája-szereplésről is lemondhatnak. A lehetőség persze továbbra is adott, ám Elek Gábor tanítványai nagyon egyben vannak, és a számukra igencsak felemásnak tűnő átigazolási időszak történéseiből is kifejezetten jól jöttek ki. Tudniillik, Szöllősi-Zácsik Szandra személyében stabil emberüket veszítették el, miután a magyar válogatott átlövő hosszú ferencvárosi karrierjére közös megegyezéssel tettek pontot a felek. Pótlása mindettől függetlenül sokáig bizonytalannak tűnt, mígnem vezetőik úgy döntöttek, célszerű visszarendelni az anyai örömöket tervezgető Szucsánszki Zitát, aki viszont vállsérüléséből lábadozott. Így a hollandok üdvöskéje, Laura van der Heijden mellett mindenképp szükségük volt még egy átlövőre ahhoz, hogy kellőképp mély, és ütőképes legyen a fradista belső sor. A választás a zöldek nevelésére, az előző évadot az MTK Budapest kötelékében töltő Háfra Noémire esett. A nyári junior Eb-n remeklő, majd a decemberi felnőtt vb-n is meghatározó szerepet játszó balátlövő a Bajnokok Ligájában még kevesebb lehetőséget kapott, ám a bajnokságban ő a fővárosiak negyedik legeredményesebb gólszerzője. Legutóbb a Kohász ellen a mezőny legjobbjának bizonyult, s oroszlánrészt vállalt a magabiztos győzelemben. Házi góllövőlistájuk éllovasait, Nerea Penát és Kovacsics Anikót aligha kell bárkinek is bemutatnunk, de az egyre magabiztosabb, friss világbajnoki bronzérmes van der Heijden mellett Szucsánszki és Jovanovic rutinja is aranyat ér. A kapuban Bíró Blanka személyében a magyar kézilabdázás jelenlegi legjobb kapusa tevékenykedik, de a Scahtzl-Lukács, és a Szekeres-Snelder párosoknál sincs sok eredményesebb szélsőduó, valamint hatékonyabb bekkpáros a honi mezőnyben. BL-csoportjukban papírformának tetsző második helyen zártak, és simán jutottak a középdöntőbe, így egyetlen tekintetben sem érheti kritika az őszi teljesítményüket.
Hatalmas bravúr lenne, ha épp mi fricskáznánk oda az ősi riválisnak. Pláne annak tükrében, hogy mieink a jelenleg futó kiírásban egyelőre adósak a tartósan magas színvonalú teljesítménnyel. Masszív, határozott és megalkuvást nem tűrő kézilabdára lesz szükségünk ahhoz, hogy egy olyan mérkőzést játsszunk, melyre a továbbiakban is építkezni lehet.
Legutóbb a Békéscsaba ellen Jeca Despotovic vitte hátán a csapatot, viszont a listavezető otthonában egyedül úgy lehet akárcsak morzsányi is az esélyünk, ha a legtöbb belső emberünk eredményességben és elszántságban egyaránt felnő a feladathoz.
Helyzetünket persze nem könnyíti, hogy Karina Yezhykava egy-két hétig még mindenképp csak az oldalvonal mellől buzdíthatja társait, mindemellett Madalina Zamfirescu játéka is több, mint kérdéses a szombati találkozón.
A labda 18.30-tól indul majd útjára az Elek Gyula Arénában, a Herczeg-Südi páros sípjelére.
Mindent bele! Hajrá Loki!
T.S.




