Fotó: Derencsényi István
A lelátón a debreceni labdarúgás meghatározó személyei is helyt foglaltak, a DVSC vezetőedzője, Herczeg András, egykori trénere, Kondás Elemér, a futsalválogatott egykor is jelenlegi szövetségi kapitány, Kozma Mihály és Turzó József is megtekintették a találkozót.
Nagy lehetőség kapujában állt Elek Gergő együttese, hiszen győzelem esetén egy lépéssel közelebb kerülhettek volna ahhoz, hogy történelmi sikert érjenek el, és a harmadik helyért szállhassanak harcba. Ehhez a válogatott játékosok sorát felvonultató Dunaferr gárdája ellen kellett volna megszerezni a három pontot. A fiúk így is álltak a mérkőzéshez, nagyon fegyelmezetten, igazi csapatként játszottak a 2×20 perc alatt, teljesen egyenrangú partnerei voltak ellenfelüknek, sőt, meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy voltak a meccsnek olyan periódusai, amikor föléjük is tudtak nőni. Az első 10 percben enyhe fölényben voltak a vendégek, egy pontrúgásból megszerezték ugyan a vezetést, de nem tudtak mit kezdeni egyetemistáink jól megszervezett védelmével, bár többet birtokolták a labdát, ez meddőnek bizonyult. Labdaszerzések után a srácok villámgyorsan mentek át támadásba, két-három húzásból már oda is értek ellenfelük kapujához, sokszor csak centiken múlt, hogy nem sikerült betalálniuk, de érett a debreceni gól, végül a 18. percben egy gyors kontra után sikerült Vékei Nándor találatával egyenlíteni.
Szünet után továbbra is a fegyelmezett játék jellemezte csapatunkat, támadásaikban meg volt az átütő erő, a játékosok egymást biztatva, kisegítve játszottak. Többször is közel álltak hozzá, hogy megszerezzék a vezető gólt, de a Dunaferr kapusa remek napot fogott, ki, ha kellett, önfeláldozóan hárított. A vendégek a 36. percben a védelem egy pillanatnyi megingását kihasználva újra előnybe kerültek. Elek Gergő azonnal reagál, a csapat átállt az öt a négy elleni játékra, bár két-három alkalommal közel álltak hozzá, hogy betaláljanak, végül nem sikerült a labdát túljuttatniuk a gólvonalon. A játékvezetők, akik érdekes felfogásban vezették a mérkőzést, egy jogos büntetőtől is megfosztották csapatunkat.
Összességében egy nagyon jól felkészített, fegyelmezett, koncentrált és jó teljesítményt nyújtó DEAC-ot láthattunk, a játékosok mindent megtettek a siker érdekében, minimum az egy pontra rászolgáltak volna, de véleményünk szerint, a győzelemhez is közel álltak. A vereség ellenére jár a gratuláció a fiúknak, felnőttek a feladathoz, a profikkal felálló Dunaferr méltó ellenfelei voltak.
Szép volt srácok!
DEAC – Dunaferr: 1:2 (1:1)
DEAC: Faragó Á., Szentes-Bíró, Kovács, Rácz, Vékei
Cserék: Krajcsi, Kasuba, Gellérfi, Tóth A., Berecz, Esztergomi, Varga
Edző: Elek Gergő
Gólszerző: Vékei 18’
Elek Gergő: Nagyon közelvoltunk ahhoz, hogy egy hatalmas bravúrt érjünk el, az eredményen és a helyzetkihasználáson kívül, szinte mindennel elégedett voltam, a játék képe alapján nyerhettünk volna. Az első félidőt egészében tekintve, többet volt a labda az Újvárosnál, de véleményem szerint, mi kapura sokkal veszélyesebbek voltunk. Ültek a kontráink, támadásainkat jól építettük fel, a pontrúgásainkban is benne volt, hogy betaláljunk, ellenfelünk kapusa viszont remek napot fogott ki. Az a taktika, amit erre a mérkőzésre kitaláltam, bevált, a Dunaferr nem tudott több helyzetet kidolgozni, mint mi. Ha ugyan úgy, mint ezen a találkozón is, egységesek vagyunk, csapatként tudunk funkcionálni, akkor egy ilyen szintű csapattal is partiban tudunk lenni. Mindenki betartotta a taktikai utasításokat, főleg védekezésben, támadásban időnként előfordultak problémák, de összességében jó teljesítményt nyújtottunk, erre lehet alapozni a továbbiakban, úgy gondolom, ha a csapat egyben marad, tovább tudunk dolgozni, nagyon szép jövő előtt fogunk állni.
