A Magyar Kupa vasárnapi bronzmérkőzésének legnagyobb kérdése az volt, hogy a DEAC, avagy az Atomerőmű tudja maga mögött hagyni demoralizáló elődöntős vereségét, s rendezni sorait az erre adott, igencsak rövid idő alatt. A debreceniek az idényben először készületek elkapni tolnai riválisukat, ugyanis mindkét bajnoki randevú az ASE sikerét hozta. Nem mintha a bronzérem megkaparintásának lehetősége nem lett volna elég motiváció; a DEAC történelme harmadik kupamedáljáért indult csatába a Kaposvár Arénában vasárnap. Andjelko Mandics ismét szombati kezdőötösének szavazott bizalmat: Kyan Anderson irányított, a bedobóposztokon Mócsán Bálint és Djordje Drenovac osztozott, a palánk alatt pedig Andre Williamson és Danilo Osztojics párosa tornyosult.
Az ütközet első találatait a paksiak jegyezték, a korai deficitet azonban Mócsán Bálint egy 3+1-es akcióval egy füst alatt eltüntette. Mócsán kisvártatva újabb látványos kosarat szerzett, majd Drenovac és Osztojics is villant, de ez kevésnek bizonyult érdemi előny kialakításához. A felek nagy tempót diktáltak, többnyire adok-kapok folyt a parketten. A nyitó játékrész hajráját viszont már egyértelműen a DEAC dominálta, a hét perc alatt tizenegy egységet termelő, s számos faultot kiharcoló Osztojics vezérletével elkezdte leszakítani riválisát. A – fekete-fehérektől szokatlanul – pontgazdag szakasz végeredményét a kiválóan beszálló Kovács Ákos kettese és Williamson triplája állította be: a szünetben héttel mentek a hajdúságiak (30-23).
Mandics mester ígéretéhez híven övéi akaraterejére nem lehetett panasz, főként ennek köszönhető, hogy mikor Williamson zsinórban kétszer is eredményes volt, tízzel elhúzott a DEAC (35-25). A szemmel is jól látható hátrány megkongatta a vészharangokat a piros-kékek fejében, olyannyira, egy 7-0-s széria után a debreceniek időkérésre kényszerültek. Anderson ziccere lélektanilag remek pillanatban érkezett, új lendületet is kapott együttese, ugyanakkor a Paks is magas szinten folytatta. A félidő befejezte előtt Benkének Anderson, Andersonnak Eilingsfeld felelt, így a Paks vonulhatott minimális fórral az öltözőbe (42-43).
A térfélcserét követően Eilingsfeld és Drenovac váltott tust, majd Anderson bombázott a tolnai gyűrűbe. Az ASE válogatott magasemberének feltartóztatása ekkortájt jelentős problémákat okozott a cívisvárosiaknak, sorozatban termelte a kosarakat, ezzel kedvezőbb helyzetben tartva csapatát. A differencia azonban csupán egy, maximum kétlabdányira rúgott, így amikor az egyetemiek 11-3-as futását Kovács Ákos egy zsákolással és egy 2+1-es akcióval megkoronázta, átvette a vezetést a DEAC (59-55). Hiába szólította magához alakulatát Kosztasz Flevarakisz, a pozitív szériát Drenovac tovább növelte, ám Eilingsfeld sokadszorra is kihúzta az atomvárosiakat a slamasztikából – minden kérdés nyílt maradt a záró felvonásra (61-58).
A sorsdöntő periódus elején Mócsán harmadik távoliját a parádézó Eilingsfeld semlegesítette, majd az addig csendes Benke Szilárd kapta el a fonalat. Tizenegyessel játszó klasszisa közreműködésével nyolcra hízott a távolság a Paks javára, a lefújásig pedig már csak hat perc volt hátra. (65-73) Az utolsó szalmaszálba kapaszkodva Osztojics és Drenovac indított rohamot, de úgy tűnt, hogy a fáradság legyűri szakadatlanul harcoló hajdúságiakat. Csakhogy ezt a játékosok másképp gondolták: Mócsán és Drenovac bravúrtripláival a sírból mentette hosszabbításra a bronzmeccset DEAC (76-76).
A túlórában Anderson cirkuszi mutatványnak is beillő találatokkal húzta az egyetemisták szekerét, Mócsán sikeres kinti dobása pedig már ötpontos pluszhoz juttatta a Mandics-brigádot (85-80). A pattanásig feszült kedélyeket egy váratlan technikai szünet tovább borzolta, nagyjából öt percig dolgoztak a megoldáson a szakemberek. A bekalkulálatlan intermezzóból az ASE profitált – Eilingsfeldék egalizáltak, majd 1,6 másodperccel a dudaszó felharsanása előtt Chandler behintette a győzelmet érő középtávolit.
A Debreceni Egyetem kosarasai tehát két vereséggel negyedikként végeztek Kaposvárott, ennek ellenére – kiváltképp az egész hétvégén mutatott mentalitásukért – mindenképpen büszkék lehetünk a csapatra.
Zsíros Tibor Férfi Magyar Kupa, bronzmérkőzés
DEAC – Atomerőmű SE: 87-89 – hosszabbítás után (30-23, 12-20, 19-15, 15-18, 11-13)
DEAC: Anderson 13/3, MÓCSÁN 18/15, DRENOVAC 23/9, Williamson 8/3, OSZTOJICS 19
Cserék: Pongó, Kovács Á. 6, Hőgye
Vezetőedző: Andjelko Mandics
ASE: Dukes 6, CHANDLER 27/12, Lockett 6, EILINGSFELD 24/3, Lake 2
Cserék: BENKE 18/9, Révész 4, Dorogi, Halmai 2
Vezetőedző: Kosztasz Flevarakisz
Andjelko Mandics: Szívvel-lélekkel harcoltunk és mindent kiadtunk magunkból – pontosan ezt hiányoltam a játékunkból a mögöttünk álló időszakban. Természetesen voltak hibáink, de ezeken a pozitív mentalitásunk végett át tudtunk lendülni. A rendes játékidőben is megvolt az esélyünk nyerni, valamint a ráadás első felét is kontrolláltuk, azonban a szerencse nem állt mellénk. Csalódottak vagyunk, mert nem érdemeltünk vereséget, ugyanakkor ez a Paksról is elmondható, gratulálok nekik a bronzéremhez.
