Hétvégén, Szombathelyen játszott döntetlent Herczeg András csapata, így továbbra is nyeretlen a bajnokság tavaszi szakaszában. Ám a cél nem is lehetett más ezen a késődélutánon, minthogy hazai környezetben biztosítsuk be helyünket a honi kupasorozat legjobb négy együttese között.
Ennek megfelelően vezetőedzőnk a rendelkezésére álló legerősebb tizenegyet küldte pályára, hiszen a kezdő sípszó pillanatában a Kosicky-Bényei, Szatmári, Kinyik, Barna-Varga, Tőzsér, Jovanovic, Bódi-Könyves, Tabakovic összetételű csapat vetette magát küzdelembe. Míg a kispadon Nagy, Kuti, Tisza, Mészáros, Bereczki, Filip és Takács foglalhattak helyet. Ezzel szemben Supka Attila a Horváth-Baráth, Lovric, Heffler, King-Gazdag, Kamber, Holender-Pölöskey, Lanzafame, Eppel összeállítást tüntette ki bizalmával.
Az elmúlt meccseken bombaformában futballozó Könyves Norbinak három perc sem kellett ahhoz, hogy veszélyeztessen, szűk két minutummal később pedig a vezető gólt is megszerezte, igaz, mindehhez óriási mázlira volt szüksége: Baráth rúgta Hefflerbe a labdát, amely támadónk elé flipperezett, aki a meglehetősen határozatlan Horváth mellett üggyel-bajjal tisztára játszotta magát, és közvetlen közelről a hálóba passzolt. 1-0!
A gólt követő percekben ugyan átadtuk a kezdeményezés lehetőségét a vendégeknek, de a játékban leginkább mieink akarata érvényesült. Tőzsér passzai és Varga Kevin cselei ültek, jól járattuk a labdát, Tabakovic mozgása és helyezkedése pedig állandó nyomást gyakorolt a vendégvédőkre. Egy ízben több, mint érdekes körülmények közepette tűnt el Lovric szorításában, ám a legendásan éleslátású Vad II. István sípja néma maradt.
A 26. percben aztán életjelet adott magáról a kispesti támadósor is: Pölöskey tért ölelő átadását King vette át, majd tanári mozdulattal játszotta át az alapvonalon Barna Szabolcsot, középrepasszolt labdáját azonban Kinyik kivágta Eppel elől.
A 34. percben egy szép jobboldali összjáték végén Könyves készített vissza az alapvonalról, ám a második hullámban érkező Bódi nem tudott tisztán lőni. A második találatra azonban nem kellett sokat várni: Könyves Norbi Pippo Inzaghit meghazudtoló természetességgel csapott le a Lovric-Heffler páros újabb arcpirító hibájára, megelőzte őket, elhúzta a labdát a kapus mellett és könnyedén a hálóba gurított. 2-0! Lendületünk a kétgólos fór birtokában sem hagyott alább: fél perccel később Tabakovic csúsztatott kapura. Majd Tőzsér szenzációs indításával Bódi kevergetett ügyesen, beívelését ismét hórihorgas centerünk fejelte el, pechére csak a kapufát találta el. Az ordító gólhelyzetek sormintáját Tőzsér újabb ívelésével folytattuk. Ezúttal Könyves lépett ki, át is emelte a kapust, pontatlan kísérletét Varga még a kapuba terelhette volna, ám fiatal játékosunk akrobatikus mozdulatával nem találta el a labdát. A játékrész utolsó másodperceiben már sikerrel járt, hiszen életerős bombát küldött Horváth szeme közé, ám ő résen volt, és kiöklözte a játékszert.
A félidő végét jelző sípszó nagy megnyugvást jelenthetett a fővárosiak számára, hiszen mieink uralták a mérkőzést, dominanciájuk ígéretes gólhelyzetekkel párosult, és kis szerencsével már az első felvonás hajrájában eldönthették volna a továbbjutás kérdését. Ezzel együtt a Fortuna kegyeire nem panaszkodhattunk a mai napon.
A folytatásra Supka Attila két helyen változtatott csapatán: Holendert Kukoc, míg Kinget Danilo váltotta. Játékuk ennek dacára nem javult fel jelentősen, legelőször Eppel révén veszélyeztettek a félidőben, ám a tavalyi gólkirály alaposan eltörte a labdát, így nem adott feladatot Kosicky-nak. Két perccel később Danilo nullszögből leadott lövését már védenie kellett kapusunknak.
Erre válaszul Tabakovic is tüzelt, majd egyórányi játékot követően Tőzsér próbálkozott egy kontra végén, ám megpattanó lövése a kapu mellett hagyta el a játékteret. A labda aztán újabb szilveszteri összeállításért kiáltó jelenetsor után került harmadszorra is a kapuba, miután Bódi Tabakovicon gellert kapó átlövése a gólvonal elé érkező Könyves érintésével került a hálóba. „Még, még, még, ennyi nem elég” – skandálták a debreceni szurkolók: 3-0! Könyves-mesterhármas!
A 68. percben Eppel Márton a rosszul helyezkedő Kinyik mellett a bal alsóba bólintott. 3-1! A jelenet legnagyobb érdekességét az adta, hogy a kispesti akció elején Tabakovic Lovric könyököse révén maradt földön, ám Vad II. nem észlelte a szabálytalanságot, mindezt fokozandó, a játékot sem állította meg. Ahhoz, hogy Eppel ne szerezzen újabb fejesgólt, Kosicky bravúrja kellett, szlovák portásunk jókora vetődéssel tornázta szögletre a labdát.
Herczeg András a 76. minutumban szánta el magát először változtatásra, s védekezésünk stabilizálása céljából Mészáros Norbertet küldte be, Varga Kevin helyett. Majd a megsérülő Könyvest Filip váltotta. Továbbjutásunk a sorjázó beívelések ellenére sem forgott veszélyben, így 3-1-es győzelmünkkel megérdemelten jutottunk a Magyar Kupa elődöntőjébe!
Szép volt Fiúk!
Hajrá Debrecen!
T.S.
