A mérkőzés első 20-25 perces időszakában a Ferencváros nagyon benyomott minket a kapunk elé, próbáltunk ebből kiszabadulni, de elől nem tudtuk megtartani a labdát. Ebben a periódusban előfordultak hibák a védekezésünkben, voltak komolyabb helyzetei a Ferencvárosnak, de Nagy Sanyi bravúrral hárított, illetve az utolsó pillanatban közbe tudtunk avatkozni. A bekapott gól után nem roppantunk össze, sőt, feljebb léptünk, igyekeztünk már a saját térfelén letámadni a zöld-fehéreket. Szünetben átbeszéltük, miken kell változtatnunk, Herczeg András azt kérte tőlünk, továbbra is támadjunk le, merjünk játszani. A második félidőben sokkal bátran futballoztunk, sikerült rákényszeríteni akaratunkat ellenfelünkre, feltoltuk a védekezésünket, amivel megleptük a Fradit, nem tudtak építkezni, legtöbbször visszajátszották a labdát Dibuszhoz. Volt néhány veszélyes kontrájuk, de jól tudtuk ezeket hatástalanítani. Nagy erőket mozgósítottunk, nagyon akartuk a győzelmet, az utolsó percig küzdöttünk, ennek meg is lett az eredménye. Már nem először tudtuk megfordítani az eredményt a mérkőzés hajrájában.
Ami a 94. percben történt, arra nehéz szavakat találni, hosszabbításban, egy csodálatos góllal tudtuk legyőzni a Ferencvárost. Személy szerint, mikor Zsóri Dani elrugaszkodott a talajról, látva milyen magasra ugrik, szinte biztos voltam abban, gól lesz. Edzéseken, az egymás közötti játékoknál többször próbálkozik ollózással. Szinte felrobbant a stadion, amikor a hálóban kötött ki a labda, teljes volt az extázis a pályán, de a nézőtéren is. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a listavezető, a bajnokaspiráns ellen sikerült fordítanunk és megszereztük a három pontot. Ehhez a fantasztikus győzelemhez mindenki hozzátette a magáét, csapatként stabilak voltunk, ehhez jöttek egyénenként azok a plusz teljesítmények, amik hozzájárultak a sikerhez. Így lehet, ilyen egységesen, egymásért, a klubért, a szurkolókért küzdve megnyerni egy mérkőzést, és ez volt a kulcs. Nagyszerű volt a közeg a Nagyerdei Stadionban, szurkolóink fantasztikus hangulatot teremtettek, ilyen közegben mindig nagyon jó futballozni. Nem múlt el nyomtalanul a találkozó, összefejeltem az egyik Fradi játékossal, szétnyílt a szám, amit három öltéssel kellett összevarrni, de akár minden mérkőzésen bevállalom, ha győzelem a vége.
Mint mondtam, nagy az öröm, a győzelem jót tett a lelkünknek, nagy önbizalmat adott, de már a következő feladatra kell koncentrálnunk, kedden Magyar Kupa mérkőzés vár ránk. A lehető legjobban kell felkészülnünk az Ajka elleni találkozóra, szeretnénk megnyugtató előnyt szerezni a visszavágóra. Ez nem lesz könnyű, biztos, hogy hazai pályán az Ajka mindent meg fog tenni, hogy megnehezítse a dolgunkat. Szombaton ismét bajnoki mérkőzés vár ránk Pakson, jó lenne az atomvárosban is jó eredményt elérni.
