Világbajnoki mezőny a Debrecen Mastersen

Augusztus 31-én és szeptember 1-én rendezik Debrecen főterén a 3×3-as kosárlabda World Tour Masters debreceni fordulóját. Tavalyhoz hasonlóan idén is óriási érdeklődés övezi az eseményt, ráadásul a Nagytemplom elé kilátogatók már egy olimpiai sportágat láthatnak. A Debrecen Masters egy 3×3-as kosárlabda eseménysorozat része lesz, hiszen szeptember 1-je és 3-a között U18-as Európa-bajnokság is lesz a Kossuth téren, ezenfelül a World Tour szabadkártyájáért már augusztus 30-án is megmérkőznek egymással a három plusz egy fős csapatok. Budapest néven idén is ott lesz a mezőnyben a magyar válogatott, ennek apropóján beszélgettünk Csirke Ferenccel.

0

csf Világbajnoki mezőny a Debrecen Mastersen

Kezdjük az elején. Egy World Tour Masters versenyen nyilvánvalóan nem indulhat akárki, hogyan néz ki a kvalifikáció egy ilyen rendezvényre?

Idéntől kétféleképpen lehet kijutni egy WTM fordulóra. Az előző év ranglistája alapján a legjobb csapatok megjelölhetnek két fordulót, melyen automatikusan elindulhatnak, a másik mód pedig a különböző többfordulós selejtezők és challengerek megnyerése. Tavaly megnyertük a magyar csapatoknak kiírt selejtezőt, és úgy jutottunk be, idén pedig a szövetség úgy döntött, hogy szabadkártyával elindulhatunk. A FIBA minden rendezőnek biztosít egy szabadkártyát melyre az adott ország általában egy többállomásos tornarendszert ír ki, idén a szövetség mögénk állt, és megkaptuk az indulás jogát. Úgy tudom, hogy egy nappal korábban lesz még egy selejtező, mivel a mi szabadkártyánkkal együtt 11 csapat van jelenleg, így a maradék helyet egy selejtezővel töltik fel.

 

A World Tour Mastersen való indulásra egyfajta felkészülésként tekintenek, vagy ezt is ugyanolyan komolyan veszik, mint egy eb-t vagy egy vb-t?

A World Tour mezőnye egy Világbajnokságéval minimum felér, hiszen a vb-k mezőnye elég vegyes, indulhatnak gyengébb válogatottak is, ráadásul ott csak egy szerb és egy szlovén csapat indulhat, ami azért érdekes, mert a világranglista 30 legjobb játékosából 26-ot a két ország valamelyike adja. A Debrecen Mastersen több délszláv csapat is lesz várhatóan, de a világbajnokságon ezüstérmes hollandok és az eb-t és a Moszkva Opent megnyerő lettek is indulnak, úgyhogy az idei World Tour-ok közül a debreceni lesz a legerősebb szerintem. A világranglista első 10 csapatából minimum 5-6 ott lesz a Nagytemplom előtt.

Mik az esélyeink egy ilyen rangos mezőnyben?

Most már a legjobb csapatok kilencven százalékával találkoztunk, úgyhogy jól ismerjük a mezőnyt. A világranglista első Novi Sad ellen még az az érzésem, hogy mindig nincs esélyünk, akárhány meccset is játszunk velük, viszont az összes többi csapattal szemben lehet keresnivalónk. A ranglistapontok alapján második Ljubljanát például idén már megvertük, akik azóta Kanadában nyertek egy World Tour és két döntőt is játszottak. Sok múlik azon, hogy milyen csoportba kerülünk.

A csapat tagjai játékosként, ön pedig a Pécs edzőjeként az NB1-es kosárlabda bajnokságra való felkészülés közepén tart. Hogyan kell elképzelni a felkészülést egy ilyen versenyre?

Erre a tornára konkrétan sehogy, hiszen mindenki a klubjával készül, de az eb előtt négy hetet töltöttünk együtt, amikor jópár versenyen indultunk. Mohácsi Máté, Nebojsa Dukic, Tomislav Ivosev és Bíró Olivér személyében olyan csapattal indulunk, akikkel tavaly vagy idén már végigdolgoztuk a nyarat. Megpróbáljuk így is a lehető legtöbbet kihozni a tornából, de azt tudni kell, hogy egy hosszabb felkészüléssel is nagyon nehéz jól szerepelni, hiszen az ellenfelek már egytől egyig 3×3 specialisták.

Mi a legfőbb különbség a 3×3 és a klasszikus öt az öt elleni kosárlabda között?

A legnagyobb különbség a szabályrendszerből adódik, amit én fault-határ szabályrendszernek hívok, ami annyit jelent, hogy a 3×3 egy sokkal fizikálisabb sportág. Sokkal jobban hasonlít egy akárki által játszott mérkőzésre lent a grundon, jóval több minden megengedett. Itt az úgynevezett egydimenziós játékosok sokkal nehezebben élnek meg. Öt az öt ellen el lehet dugni a pályán egy olyan játékost, aki csak jó védő, de ennek a fordítottja is lehetséges, egy extra támadójátékost védekezésben is el lehet rejteni. A 3×3 konkrétan arról szól, hogy ki a jobb kosárlabdázó, abszolút az egyéni képességekre épülő sportág. Nagyon kijön itt is, hogy a magyar játékosok mennyire nincsenek megtanítva kosárlabdázni, a fizikális adottságokról pedig nem is beszélve. 3-as 4-es posztú atletikus, jól egy-egyező magyart, akik itt jól megélnének, az elmúlt tíz évből alig tudok mondani. Fontos különbség még, hogy itt a labdás zárásokat 99%-ban váltással védik, a mismatch szituációk előtérbe kerülnek, ill. a labdanélküli mozgások még fontosabbá válnak. Aki a jó értelembe vett utcai streetballt tudja, mert van esze hozzá, az jó lesz 3×3-ban is. Annyival összetettebb még a játék, hogy szinte sosem áll az óra, jóval lüktetőbb a játék.

2020-ban az Olimpián is ott lesz a 3×3. Mit gondol, az igazán nagy kosárnemzetek mikor kezdik el a legjobb játékosaikat delegálni ezekre a versenyekre, ill. a legjobb 5-5 elleni kosárlabdázók ebben a szakában is a legjobbak lennének e?

Az amerikaiak esetében azt gondolom, hogy egy, a top ötven játékosokból összeállított csapat jó eséllyel indulna 3×3-ban is. Nem feltétlenül a közvetlen elitre gondolok, mert ha Lebron James összeállna mondjuk Kyrie Irvinggel és Dwight Howorddal, akkor elég valószínű, hogy bármelyik versenyt megnyernék. Jövő nyáron fog kiderülni az, hogy azok az országok, akik eddig nem foglalkoztak a szakággal, azok hogy fognak erre készülni. Jelenleg szövetségi szinten nem sok ország áldoz a sportra, a világelső is például saját maga irányítja a csapatot. Kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a szövetségek besegítenek, hiszen jelenleg a spanyolok például masszívan mögöttünk vannak a világranglistán.

Mit gondol, láthatunk e magyar kosárlabdázót a következő Olimpián?

Két dolgon múlhat ez. Amit már az előbb is említettem, hogy a kosárnagyhatalmak hogyan döntenek 3×3-hoz való hozzáállásban. A másik, hogy jelen állás szerint csak 8 csapat indulhat az Olimpián, amibe nyílván nagyon nehéz bekerülni. Egyelőre csak félinformációk vannak a kvalifikáció menetéről. Megmondom őszintén, ha mondjuk világranglista alapján lehetne kijutni, akkor a lányoknak nagyon nagy esélye van, de a fiúkkal kapcsolatban is bizakodó vagyok. A szövetséggel együtt a következő két nyáron erre nagyon rá kell feküdni, mert jelenleg nagyon ott vagyunk az élmezőny mögött. Az MKOSZ meglátásom szerint jelenleg top háromban van a 3×3 támogatásában, azért tudunk sikeresek lenni, mert teljes mellszélességgel kiállnak a szakág mellett. Amellett, hogy rengeteg versenyt rendezünk, és tényleg áldozunk is a sportágra, a szövetségnek hatalmas szerepe volt abban, hogy olimpiai sport lett a 3×3.