Fotó: Nagy Anita
Tavaly nyáron komoly döntést hoztál, hiszen Békéscsabáról Debrecenbe tetted át a székhelyedet. Jó döntést hoztál?
Valóban, nehéz volt otthagyni a családi házat, ennek ellenére nem bántam meg a váltást, hiszen a régió egyik legjobb csapatához kerültem. Két ok is szerepet játszott a váltásban, az egyik, hogy a Debreceni Egyetemen szeretnék továbbtanulni, valamint az ifiknél az első osztály légkörébe is bele akartam kóstolni. Az elmúlt hónapok alatt rengeteg új dolgot tanultam, fizikális és mentális szempontból egyaránt sokat fejlődtem. Eleinte a taktikai elemek elsajátításával akadtak gondjaim, de ezzel is megbirkóztam. A beilleszkedés zökkenőmentesen ment, hiszen több csapattársamat ismertem már. Magát a várost is megkedveltem. Mindent egybevéve életem eddigi legjobb döntését hoztam.
Úgy tudom, a családodban a sport nagy jelentőséggel bír.
Igen, édesanyám kick-boxolt, az ő példáját pedig a húgom követte. Testvérem nagyon tehetséges, amit alátámaszt, hogy tavaly az ifjúsági Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Sajnos kevés meccsére tudok elmenni, de a versenyek után mindig felhívom. Édesapám labdarúgó volt, míg nagypapám hozzám hasonlóan vízilabdázott. Nagypapám nem ápolt jó viszonyt az edzőjével, a karrierjének pedig az vetett véget, hogy egyszer belökte a vízbe a trénerét.
Stílusos lezárást választott… Apropó, te hogyan lettél pólós?
Hiperaktív gyereknek számítottam, így a felesleges energiámat sporttal igyekeztem levezetni. Eleinte az úszással próbálkoztam, de négy év után monotonná vált, így 8 évesen átpártoltam a vízilabdához, amely hamar megtetszett. Szeretem a vizet és a labdát is, emiatt ideális választásnak tűnt a póló. Kádár József volt a nevelőedzőm, neki sokat köszönhetek. Az irányításával tavaly az ob I/B-ben a negyedik helyen végeztünk, ami a klub történetének legjobb eredménye.
Anyukádtól nem örökölted a küzdősportok szeretetét?
Sosem fogott meg a kick-box, mai napig nem igazán értem a sportág szabályait, inkább a csapatsportágakat szeretem. Korábban röplabdáztam, kézilabdáztam és kosaraztam is, utóbbit még ma is űzöm hobbi szinten.
Univerzális játékosnak számítol, de hol érzed magad a legjobban?
Rengeteg helyen megfordultam már, centerként, bekként, kapás, valamint rosszkéz oldalon is szóhoz jutottam. Szívemhez leginkább a bekk és a rosszkéz hátsó posztok állnak a legközelebb.

Fotó: Nagy Anita
Hogyan jellemeznéd a játékstílusodat?
Eléggé hangulatember vagyok, emellett igyekszek mindig maximális fordulatszámon pörögni, de ha valami nem úgy jön össze, ahogy terveztem, elkedvtelenedem. A csapaton belül nem számítok hangadónak, de olykor én is megosztom a véleményemet. Az építő jellegű kritikát, amely mentes a személyeskedéstől, meghallgatom, és próbálom megfogadni. A góllövés tekintetében feltétlenül fejlődnöm kell, sokszor a lövés helyett a passzt választom, amin szintén változtatni kívánok. A védekezésemet tartom az egyik fő erősségemnek, és jól látok a pályán. Nem számítok a sportszerűtlen vízilabdázók közé, a tiszta játékot kedvelem.
Debrecenben három csapatban is szerepelsz, hogyan bírod a terhelést?
Hozzá vagyok már ehhez szokva, de olykor elgondolkodom azon, hogy valóban szükségem van-e erre, de hamar túllépek a kisebb hullámvölgyeken.
Főleg Miroslav Bajinnal dolgozol a hajdúsági klubban. A szerb szakembertől mit tanultál?
Bajin a szerb és a magyar stílust ötvözi, ami kifejezetten tetszik. Elképesztő a mentalitása, hiszen ameddig minimális esélyt is lát a sikerre, megy előre, és minket is űz-hajt a győzelem érdekében. Ki merem jelenteni, hogy eddigi pályafutásom egyik legjobb edzője Miroslav Bajin.
A DVSE első csapatában is bemutatkozhattál már.
A debütálásom során majd kiugrott a szívem a helyéről, egyébként is izgulós vagyok. Emlékszem, hogy az OSC elleni kupameccsen szereztem az első találatomat. A fővárosiaknál az egyik példaképem, Gór-Nagy Miklós is szerepelt, ellenük gólt szerezni hatalmas örömöt jelentett. Pár hónap alatt nagyot ugrottam a ranglétrán, ami remek érzés.
Nem csak ez a gól okozott nagy örömet, hiszen az U19-es válogatottba is meghívót kaptál.
Bajin közölte velem a jó hírt, természetesen nagyon boldog voltam. Egyből hívtam anyáékat, akik először azt hitték, hogy viccelek. Valószínűleg nem okoztam csalódást, hiszen visszahívtak a nemzeti együttesbe. Idén Minszkben rendeznek Európa-bajnokságot, szeretnék eljutni a tornára, de abból a szempontból kicsit hátrányos a helyzetem, hogy csak fél éve játszom az első osztályban.
A beszélgetés elején szóba hoztad a továbbtanulást. Hova adtad be a jelentkezésedet?
A reál tantárgyakat szeretem, így a Debreceni Egyetem építőmérnöki szakára jelentkeztem. Békéscsabán érettségiztem, jelenleg pedig a Péchy Mihály Építőipari Szakgimnáziumban veszek részt technikusi képzésen. Mindig össze tudtam egyeztetni a vízilabdát és a tanulást, bár az érettségi előtt ugyan néhány edzést kihagytam, de a meccseken mindig részt vettem.
Úgy tudom, a motorozás az egyik kedvenc időtöltésed.
Így igaz, tavaly három barátommal elindultam a Total Bike 24 nevű versenyen, ami sok energiát kivett belőlem, de óriási élmény volt, idén is szeretném kipróbálni magam. A motorozás mellett szeretek csocsózni, valamint sorozatnézéssel igyekszem kikapcsolódni, kedvenceim közé a Trónok Harca, A sebész és a Westworld tartozik.
B.Á.




