2003-ban átrobogott a Lokomotív a Ferencvároson (+videó)

A 2000-es évek emlékezetes DVSC mérkőzések sorát a 2003-2004-es bajnoki év 9. fordulójában lejátszott Ferencváros elleni találkozóval folytatjuk. 2003. október 5-én a zöld sasok szárnyaszegetten utaztak haza Debrecenből, miután a Lokitól ötgólos vereséget szenvedtek. Az akkori mérkőzés eseményeit a DVSC ikonjával, Dombi Tiborral idézzük fel.

0

Képernyőfelvétel-88-300x162 2003-ban átrobogott a Lokomotív a Ferencvároson (+videó)

Miután Szima Gábor lett 2002-ben a klub többségi tulajdonosa, elnökeként stabilizálta a DVSC anyagi helyzetét. Elkezdődött egy tudatos és szisztematikus építkezés, visszatért Debrecenbe a Loki két ikonja, Sándor Tamás és Dombi Tibor. Mellettük olyan kiváló labdarúgók tették át székhelyüket a cívisvárosba, mint Éger, Halmosi, Habi, Nikolov és Tomic, vezetőedzőként az ETO egykori kiváló játékosa, Szentes Lázár irányította a csapatot. Ez az év alapozta meg a Loki sikerkorszakát és vált a DVSC a 2000-es évek legsikeresebb csapatává. A remek sorozat két bronzéremmel vette kezdetét.

A 2003-2004-es bajnoki évnek azzal a nem titkolt céllal vágott neki a Vasutas, hogy megpróbálják túlteljesíteni az előző szezonban elért harmadik helyet, de minimum megismétlik azt az eredményt. Az őszi szezon eleje felemásra sikeredett, 8 fordulót követően 4 győzelemmel, 1 döntetlennel és 3 vereséggel a 4. helyen állt a csapat. A következő körben a bajnokságot veretlenül vezető Ferencváros látogatott Debrecenbe. Az a nap is örökre megmaradt a szurkolók emlékezetében, a Vasutas Intercity sebességgel robogott át a zöld-fehéreken.

 – Az ősi rivális Békéscsaba idegenbeli 2:1-es legyőzésével hangolódtunk a rangadóra. Nem voltam 100%-os állapotban, combizom-húzódással bajlódtam, de természetesen vállaltam a játékot. A Fradi elleni mérkőzéseket mind a játékosok, mind a szurkolók részéről mindig felfokozott várakozás előzte meg. Már az öltözőbe is behallatszott, milyen jó hangulatot teremtettek a stadionban szurkolóink, ez még nagyobb erőt adott számunkra – kezdte a visszaemlékezést a Bombázó.

6500 néző előtt került sor a találkozóra, Ábrahám játékvezető jelére indult útjára a labda. A debreceniek, ahogy hazai pályán megszokhattuk, nagy lendülettel vetették bele magukat a küzdelembe, az első perctől támadólag léptek fel. Sokat nem kellett várni az első gólra, a 12. percben már felugrottak helyükről a hazai drukkerek. Tobe a felezővonalnál adott egy kötényt Kapicnak, majd tökéletes ütemben ugratta ki a baloldalon érkező Halmosit…de a többit mesélje el a gólszerző:  – Láttam, hogy Cucu jól lépett ki az üres területbe, ezért beljebb húzódtam. Az ötös magasságában félmagasan, élesen középre adott. Szűcs még hozzá tudott érni a labdához, de pont elém tenyerelte. Nem volt időm állítgatni a labdát, kapásból, külsővel lőttem a zsugát a kapu közepébe. Sajnos később erős fájdalmat éreztem a sérült lábamban, jeleztem, hogy nem tudom folytatni a játékot. A mérkőzés hátralévő részét már a kispadon ülve néztem végig.

Képernyőfelvétel-89-300x180 2003-ban átrobogott a Lokomotív a Ferencvároson (+videó)

Kicsit a 29. percben Madar Csabi váltotta a középpálya jobb oldalán. A vezető találat még magabiztosabbá tette a piros-fehér alakulatot, a szurkolók is tűzbe jöttek, űzték-hajtották előre övéiket. A 38. percben növelte előnyét a Loki: Kiss Zoli vitte le jobb szélen az alapvonalig a labdát, védőjétől szorongatva középre adott, beadása az üresen álló Bajzátot találta meg. Támadónk fejesét még reflexmozdulattal a felsőlécre tolta Szűcs, a kipattanó labdát viszont a lendületből érkező Halmosi kíméletlenül a léc alá bombázta. A kétgólos előny birtokában sem állt le a Debrecen, nagy fölényben futballoztak, a vendégek szinte csak a védekezéssel voltak elfoglalva. Lipcseiék próbáltak ugyan támadásokat vezetni, de az Éger által irányított védelem tökéletesen működött. Megnyerve a párharcok többségét, minden próbálkozást meghiúsítottak. Érett a harmadik találat, amire a 43. percig kellett csak várni: Szatmári tökéletesen elvégzett szöglete után, az ex fradista Szekeres magasabbra ugorva védőjénél, a jobb felső sarokba fejelte a labdát. Lényegében egy játékrész után minden lényegi kérdés eldőlt, már lehetett sejteni, hogy ebből a pofonból nem fog tudni felállni a padlóra került Ferencváros.

– A háromgólos előny birtokában nyugodtan várhattuk a második félidőt, de arra nem is gondoltunk, hogy visszaveszünk a tempóból, lendületben voltunk, jól ment a játék, szerettük volna maximálisan kiszolgálni szurkolóinkat  – fogalmazott Kicsi.

Szünet után tovább robogott a Lokomotív, míg a vendégek láthatóan azzal a céllal folytatták a mérkőzést, hogy megússzák nagyobb verés nélkül. Ezt viszont nem sikerült elkerülniük, a 67. percben újabb gólnak örülhetett a debreceni publikum: Szatmári indította a felezővonalról Madart aki tökéletes ütemben lépett ki Dragóner és Zováth közül, és Szűcs mellett finom bokamozdulattal juttatta kapuba a labdát. Ez már K.O. volt, de a gólok sora ezzel még nem ért véget, a kegyelemdöfést Sumudica adta meg a Fradinak a 72. percben. Sándor Tamás beadása után a debreceni 10-es, a jobbra mozgó Szűcs mellett fejelte kapuba a labdát. Elkezdődött a debreceni fieszta, a szurkolók a hátralévő időben felállva ünnepelték csapatukat, a hármas sípszó után is még hosszú percekig éltették Bajzátékat.

Képernyőfelvétel-90-300x166 2003-ban átrobogott a Lokomotív a Ferencvároson (+videó) – Mindig jó érzés győzni, de az ízét megédesíti, ha a Ferencváros ellen sikerül nyerni. Minden túlzás nélkül mondhatom, még ilyen arányban is teljesen megérdemelten győztünk, végig jó szellemben és nagy iramban futballoztunk, élveztük a játékot, bár ez számomra csak félóráig adatott meg. A játék minden elemében jobbak voltunk a Fradinál, egy szemernyi esélyt sem adtunk nekik. Szurkolóink végig a csapat mellett álltak, velük 12-en voltunk a pályán. Egyébként nem ez volt az első nagyarányú győzelmünk, 1999. április 10-én, Sabo 3, Ilea 2, Bodnár góljaival 6:1-re nyertünk a zöld-fehérek ellen.

A Fradi mesterének, Garami Józsefnek a nyilatkozata mindent elmond: Az első félidőben katasztrofálisan, a másodikban rosszul játszottunk, így nem kerülhettük el a súlyos vereséget. Soha, egyetlen csapatommal nem kaptam még öt gólt.

Azt, hogy milyen jó teljesítményt nyújtottak a debreceni srácok, mi sem bizonyítja jobban, hogy kilencen kerültek be a 9. forduló válogatottjába. Négyen (Halmosi, Sándor, Kiss Zoli, Szekeres) az A, míg öten (Sumudica, Habi, Madar, Éger, Szatmári) a B csapatba.

Az igazsághoz viszont hozzátartozik, a Ferencváros több meghatározó játékosa hiányzott, Gerára, Tökölire, Gyepesre, Vukmirra nem számíthatott Garami mester. Ez viszont semmit nem von le csapatunk érdeméből.

DVSC – Ferencváros: 5-0 (3-0)

Debrecen, 6.500 néző, vezette: Ábrahám (Georgiu, Tompos)

DVSC: Tomic – Nikolov, Éger, Szekeres, Szatmári – Dombi (Madar 29’), Habi, Sándor, Halmosi – Kiss Z. (Andorka 85’), Bajzát (Sumudica 57’)

Vezetőedző: Szentes Lázár

Ferencváros: Szűcs L. – Kriston (Bognár 46’), Dragóner, Zováth, Kiss Gy. – Kapic, Lipcsei, Leandro, Szkukalek (Balog Z. 46’) – Rósa, Sasu

Szakmai igazgató: Garami József

Gólszerzők: Dombi 12’, Halmosi 39’, Szekeres 43’, Madar 67’, Sumudica 72’

Sajnos a Ferencváros az utolsó fordulóban törlesztett, az Üllői úti vereség egyben azt is jelentette, hogy a Vasutas még nem ünnepelhette meg első bajnoki címét, a történelmi sikerre újabb egy évet kellett várni. 2005-től viszont elkezdődött az aranykorszak, a DVSC új fejezetet nyitott nem csak a debreceni, hanem a magyar labdarúgás történelmében is, melynek az ekkor még zöld-fehérben játszó Leo és Vukmir is részese volt.

Video: ATV

KZT