Máthé Csaba: “mindenképp fejlődtünk szinte valamennyi területen”

A DHK sportszakmai igazgatója, Máthé Csaba értékelte az utánpótlásnevelő egyesület szezonját.

0

egyesulet_19_20-300x214 Máthé Csaba: "mindenképp fejlődtünk szinte valamennyi területen"Fotó: DHK

Egy-egy szezonra visszatekintve mindig az foglalkoztat leginkább, melyek azok a területek, ahol sikerült előbbre lépni az előző idényekhez képest és melyek azok, ahol akadnak még javítani valók. A 2019-20-as idényt szemügyre véve az a véleményem, hogy mindenképp fejlődtünk szinte valamennyi területen. Egyetlen komoly hiányérzetem van, (és úgy gondolom, nemcsak nekem), hogy az idényt nem tudtuk befejezni; elmaradt a bajnokság hajrája, elmaradtak a tornák, a gálamérkőzés, sok-sok edzés, de ami a legjobban hiányzott, az a mindennapos együttlét a játékosokkal, a szülőkkel és a kollégákkal. Valószínűnek tartom, hogy ezt pótolni már nem lehet. A kiesett időt a családtagjaink körében tölthettük, pihenésre is tudtunk időt szakítani, habár közel sem a legideálisabb időszak volt a pihenésre. Reméljük, azért ebből is erőt tudunk majd meríteni az előttünk álló megmérettetésekre!

A játékos létszámok alakulása

Sportolói létszámunkat sikerült közel 270 főre bővíteni és bátran kijelenthetjük, hogy egyre több gyerek szeretné kipróbálni magát a jégkorong sportágban. A meglévő játékosok mellé számos 6-8 éves gyerek csatlakozik, ami a legideálisabb kor a hoki elkezdésére. A korcsolya-tanfolyamainkon októbertől már 100 körül volt a létszám minden foglalkozáson, ebből is kitűnik, hogy több, mint 400 gyereket regisztráltunk ebben az évben, ami nagyon nagy eredmény! A kérdés ilyenkor az, hogy ebből hányan maradnak a klub kötelékében, ám ezek az adatok is jónak tekinthetők. Természetesen a pontos számokat akkor látjuk, amikor újra elkezdjük az edzéseket és az új gyerekek csatlakoznak a maguk korosztályához. Minden évben találkozunk olyan esetekkel, amikor egy páran úgy döntenek, hogy nem folytatják tovább a jégkorongot. Ez a lehetőség mindig benne van a pakliban, de remélem, hogy jó szívvel gondolnak majd vissza a nálunk eltöltött időszakra! Bízom abban, hogy pozitív élményeket kaptak tőlünk, amelyeket a mindennapok során is kamatoztatni tudnak! Köszönet jár a szülőknek is a támogatásért, ők a rendszerünk fontos elemei, nélkülük nem tudnánk hatékonyan dolgozni!

A korosztályos fejlesztés állomásai

Az alsóbb korosztályokban (U 8 és U 10) szépen fejlődtek a játékosok, az egyik legkomolyabb eredménynek azt tartom, hogy sikerült 50-60 fős edzéseket tartani. Az edző kollégák eredményesen koordinálták ezt a nagy létszámot, többször is örömmel láttam, hogy csillog a játékosok szeme az edzések után.

Az U 12 korosztály játékosaival (ha lehet) még személyesebb a kapcsolatom, mert velük többször voltam a jégen, némelyekkel a tavalyi évet együtt dolgoztuk végig. Ki lehet jelenteni, hogy a keret többsége nagyot lépett előre, ez annak is betudható, hogy az A- csoportos bajnokságban gyorsabb tempóban kellett dolgozni, dönteni, korcsolyázni és örömmel láttam, hogy nagyon sok esetben sikerült is nekik. Elismerésre méltóan teljesítettek.

Az U 14 korosztály a kezdetekhez képest egészen más minőséget produkált a szezon vége táján. Nagyon sokat léptek előre úgy szellemileg, mint játékintelligenciában, ami nagyban köszönhető az edzőknek, akik megtanították a játék „olvasását”, ami aztán a meccsek alatt is sokszor megmutatkozott.

Az U 16 az egyik legérzékenyebb korosztály; ez az az időszak, amikor a játékosok kinyílnak a jégen és a magánéletben is. A mieink a tanulás, a felvételik mellett a jégen is nagyon szépen dolgoztak, rengeteget léptek előre a csapatmunka és az egyéni fejlődés terén is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy sikerült helyt állniuk az A-csoportban és az idény végén megszerezték az 5. helyet.

Az U 18 korosztályunk volt a legnagyobb terhelésnek kitéve, végig a szezon során. A magyar bajnoki- és az EBJL találkozók mellett sokan a junior bajnokságban is részt vettek, így tiszteletre méltó eredmény, hogy becsülettel végig játszották az idényt. Az eredményeik mögé pillantva kétségtelen, hogy a hazai 7. hely és az EBJL rájátszásba kerülés mögött nagyon nagy munka van. Azt sem feledhetjük el, hogy ebből a korosztályból került ki legtöbb olyan játékosunk, aki válogatott színekben is megmutatta magát.

Az U 20 bizonyult a legnehezebb korcsoportunknak, mivel náluk a komoly létszámgondok mellett egyes játékosok hozzáállásával is problémák adódtak. Mindezek ellenére a legjobb eredményünket a juniorban értük el! A hazai bronzérem az akarat és a szív diadala volt, a srácok nagyot küzdöttek egymásért és megmutatták, hogy bármilyen nehézség állja is az útjukat, soha nem szabad feladni. Gratulálunk a játékosoknak és a stábnak a nagyszerű eredményhez!

A női (leány) hoki terén is sokat fejlődtünk, egyre növekszik a leány sportolóink száma. Sajnos, a korlátozások őket is visszavetették; márciusban szerettük volna benevezni a csapatot egy lányok számára rendezett tornára, de ezt a járvány meghiúsította. A lehetőséget azonban a legrövidebb időn belül pótolni szeretnénk a nyár végén, vagy az ősz folyamán! A lányok a múlt szezonban végig a fiúk bajnokságaiban szerepeltek. Tudjuk, nagyon várják már, hogy mielőbb leánycsapatként tudjanak versenyezni. Ennek érdekében mindent megteszünk, addig is türelmet és kitartást kérünk a fiatal hölgyektől!

Válogatottjaink

Ők azok, akikre különösen büszkék vagyunk, hiszen nagy megtiszteltetés, ha bármelyik sportolónk magára öltheti a címeres mezt. Elsőként emelném ki Révész Zsuzsát, aki bronzérmet szerzett a 2019-20-as Divízió 1/A csoportos, U 18-as világbajnokságon. A fiúk közül Kozma FerencFilep ZsomborAmbrus LeventeAntek TamásBartók AndrásSzabó KornélDiószegi Szabó BenceSándor BenceZilahi Zsombor és Borbát Márk jutottak el a válogatottságig, az utóbbi meghívást kapott a román U 18 válogatottba, de a VB elmaradt. Aranyos Attilát az U 16-os keretbe vívták be, de betegsége miatt nem tudott részt venni. Megemlíteném még a Kanadában légióskodó Mihalik-testvéreket, Gergőt és Andrást is. Andrást nemrég a legerősebb kanadai junior liga draftolta, ami nagy büszkeség mindannyiunk számára.

Az edzői munka értékelése

Edzői stábunknak is nagy kihívást jelentett a 2019-20-as idény, de a társaságnak sikerült bizonyítani a rátermettségét. Tavaly néhány kollégánk részt vett egy svédországi A- csoportos szimpóziumon, ahol élőben tapasztalhatták meg, hogyan folyik arrafelé az edzői tevékenység. Az ott megszerzett tudást beépítettük anyaegyesületünk szakmai munkájába, az ennek megfelelően kialakított, új rendszerben dolgoztunk január elejétől. Sajnos, egyelőre csak 2 és fél hónap állt a rendelkezésünkre, de amit megkezdtünk, azt folytatni szeretnénk a jövőben!  Talán a legfontosabb eredmény az, hogy a tehetséggondozó program nagyon jól működött, az edzések átütemezése is sikeresnek bizonyult, ami a játékosoknak is kihívást jelenthet. Akik hokizni akarnak, azoknak nálunk kiváló lehetősége nyílik a fejlődésre. És természetesen módunk van arra is, hogy azok álmait is segítsünk valóra váltani, akik egy magasabban jegyzett ligában akarnak játszani! Benyomásaim szerint egyre erősebbek a kötelékek a kollégák között. Természetesen mindig van hová fejlődni, de jó irányban haladunk. Köszönöm nekik az éves munkát és további sok sikert kívánok!

A DHK és a DEAC kapcsolatai

Ami a DHK és a DEAC kapcsolatait illeti, úgy gondolom, hogy szorosabb kapcsolatra és nagyobb megértésre van szükség ahhoz, hogy a debreceni fiataloknak lehetőséget tudjunk biztosítani a bemutatkozásra. Nyilvánvalóan csak azoknak, akik erre rászolgálnak! Ehhez a játékosok részéről nagyon sok munkára van és lesz szükség. A felnőtt edző kollégák részéről természetesen türelmet kérünk, időt, hogy a fiatalok a felnőtt csapatba beépülve fejlődhessenek és pár év múltán stabil játékosok lehessenek. Ez a fiataloknak nagyon nagy kihívás, ugyanakkor remek lehetőség arra, hogy helyben játszhassanak és tanulhassanak is! Úgy hiszem, mindannyiunk közös érdeke, hogy Debrecenben számos saját nevelésű fiatal játszhasson és fejlődhessen az ERSTE Ligában.

Külön öröm volt számunkra, amikor a Magyar Kupa sorozat hazai mérkőzésein pályára léptek és bemutatkozhattak a DEAC színeiben Gönczi LajosAntek TamásFilep ZsomborKozma FerencBartók AndrásSzabó Kornél és más, már nem junior korú játékosok is, például Molnár Dávid és Salló Barna.

Természetesen vannak és lesznek hiányosságaink, hiszen mindannyian emberek vagyunk, de az a legfontosabb, hogy minden pillanatot aktívan éljünk meg, mert azok már soha nem térnek vissza! Hiszem, hogy igazán jó dolgok csak akkor jönnek létre, ha azokat sok ember akarja egy közös cél érdekében és ha ehhez a Jó Istentől is megkapjuk a segítséget, minden nehézséget le tudunk győzni!