Fotó: Derencsényi István/DVSC
A Tankcsapda slágereitől hangos a Nagyerdő, kígyózó sorok állnak a szurkolói ajándékbolt bejárata előtt, miközben a stadionban salakmotoros bemutatót tartanak. Másodosztály ide vagy oda, a Lokinál megadják a módját a meccsnapnak, a Szolnok elleni találkozó előtt is változatos kísérő programokkal csalogatták a drukkereket a Nagyerdőre, a legfőbb vonzerőt azonban minden bizonnyal maga a mérkőzés jelentette, amelyen veretlen csapatok mérték össze erejüket. A rangadó jelző használatát mégis a legtöbben indokolatlannak tartották, hiszen a vendég szolnokiak tavaly a kiesés elkerüléséért harcoltak az NB II-ben, míg a házigazda DVSC az élvonalból szállt alá, s feltett szándéka, hogy azonnal visszakerüljön a legjobbak közé. Az első három forduló alapján jó úton halad céljai elérése felé Kondás Elemér együttese, két győzelem mellett ugyanis mindössze a Siófok ellen veszített pontokat a csapat, amely a szintén hétpontos Szolnoki MÁV ellen is a fölényes győzelem reményében lépett pályára.
Jól is kezdtek a mieink, alig telt el egy perc a mérkőzésből, amikor Bárány Donát máris helyzetbe került, az erős löketet Molnár-Farkas szép vetődéssel tolta szögletre. Nem sokkal később Varga József is betalálhatott volna, de a szolnoki hálóőr ezúttal is résen volt, Bárány Donát fejese pedig elkerülte a kaput. A folytatásban sem csökkent a Loki mezőnyfölénye, a vendégek ritkán jutottak át a felezővonalon, a nagy nyomás pedig negyedóra elteltével érett góllá, a nyári szerzemény Sós Bence közeli fejesével szereztünk vezetést. Elsősorban a széleken tudtuk megbontani a szolnoki védelmet, a gyors támadások végén többször is helyzetbe került a DVSC csatárpárosa, de újabb gólt nem sikerült szerezni, ami ellenfelünk védekezését is dicséri. A túloldalon az első játékrész hajrájában jegyezhettünk fel két nagyobb lehetőséget, Rokszin Ádám lapos lövése, majd Kovács Olivér távoli szabadrúgása jelentett veszélyt Zöldesi kapujára. Hálóőrünk a szünet előtt közvetlenül szerencsétlenül ütközött Novák Csanáddal, s hosszas ápolást követően végül a szolnoki támadót kellett lecserélni, ezzel a jelenettel pedig véget is ért az első játékrész, amely hazai fölényt és gólt is hozott.
A fordulás után némileg csökkent az iram, kevesebbet forogtak veszélyben a kapuk, azonban így is sikerült megdupláznunk az előnyünket, a DEAC-tól igazol Bárány Donát egy szép cselt követően tizenöt méterről lőtt a bal alsó sarokba. A Loki kis túlzással a másik kapura is veszélyesebb volt, mint ellenfele, egy szolnoki bedobást követően ugyanis Szatmári Csaba kis híján öngólt vétett, ám a labda végül az alapvonalon hagyta el a pályát. Küzdött, hajtott a szimpatikusan futballozó Szolnok, de az átütőerő hiányzott a vendégek játékából, míg a mieink a gyors ellentámadásokra építve többször is eljutottak Molnár-Farkas kapujáig, s egy helyzetet sikerült is gólra váltani, a rendes játékidő utolsó percében Sós Bence közvetlen közelről szerezte meg önmaga második, csapata harmadik találatát. A DVSC tehát három góllal nyerte meg a vasutascsapatok csörtéjét, magabiztos sikerével átmenetileg a tabella élére ugrott Kondás Elemér csapata, míg a Szolnok első vereségét szenvedte el a bajnokságban.
Kondás Elemér: Jól kezdtük a találkozót, az első húsz percben több gólt is szerezhettünk volna, ám az ellenfelünk védekezésének köszönhetően csupán egygólos előnyben vonulhattunk pihenőre. A második félidőben kevesebb helyzetünk adódott, ám hatékonyabban használtuk ki azokat, a közönség végig élvezetes, jó iramú találkozót láthatott. A szolnokiaknak is voltak helyzeteik, de kézben tartottuk az összecsapást, kilencven percen keresztül hajtottak a játékosok, s örömmel tapasztalom, hogy egyre összeszokottabb a társaság.
Csábi József: Simának tűnhet a debreceniek sikere, jobb erőkből álló ellenféllel találkozunk, amely megérdemelten nyert, de részünkről több volt ebben a mérkőzésben. A fiatalok teljesítményére büszke vagyok, de a küzdőszellem ezúttal sajnos nem párosult eredményességgel, csupán a mérkőzés egyes szakaszaiban futballoztunk jól. A kolléga válogatott játékosokat tudott becserélni, míg nálunk sajnos rövid a kispad, de a hajrában is támadó szellemben futballoztunk, mindent megtettünk a szépítés érdekében.
NB-II 4. forduló
DVSC-Szolnok: 3:0 (1:0)
Nagyerdei Stadion, 4848 néző. Vezette: Káprály.
DVSC: Zöldesi – Kinyik, Szatmári, Pávkovics, Ferenczi – Bódi, Varga J., Bényei Á. (Pintér 76′), Sós – Tischler (Szécsi 68′), Bárány (Korhut 75′)
Vezetőedző: Kondás Elemér.
Szolnok: Molnár-Farkas – Rokszin, Bárdos, Horgosi, Tisza K. (Földi 80′), Csirmaz, Kovács O., Tamás, Kónya (Berdó 68′), Kotula, Novák (Kurdics 45′)
Vezetőedző: Csábi József.
Gólszerzők: Sós 16′, 90′, Bárány 53′
P.G.
