
Fotó: DVSC Kézilabda Facebook
Mindkét gárdát több sérülés sújtotta és mindkét oldalon fontos játékosok hiányoztak ezen a találkozón. Köstner Vilmos továbbra sem számíthat Jelena Despotovic és Vámos Petra játékára, míg a németek esetében a klasszis irányító, Iveta Koresova, a svéd Mikaela Massing illetve a norvég kapus Marie Davidsen volt maródi. Ilyen előzmények mellett talán nem meglepő, hogy az ellenfél mindössze 12 játékost nevezett az összecsapásra. Az első támadások egyik félnek sem sikerültek, vagy egy technikai hiba, vagy egy védés a kapustól megakadályozta, hogy gól szülessen. Scheffneckt törte meg a gólcsendet, majdnem négy perc után. Az első percekben tudtuk tartani a lépést, főleg átlövésből voltak eredményesek mindkét oldalon a támadók. A 11. percben időt kért Köstner, hiszen a támadójáték továbbra is akadozott, nem sikerült jó megoldásokat választani, illetve el kell ismerni, nagyon jól védett Giegerich, elbizonytalanítva a mieinket. Az időkérés után még egy ideig fej-fej mellett haladtunk a Thüiringerrel, ám utána a kapufa sem volt velünk, illetve a német hálóőr tovább fokozta védési hatékonyságát. Nem csoda, hogy ebben a periódusban meglépett a Thüringer, köszönhetően a távoli zónákból eleresztett átlövéseinek, amelyre nem volt ellenszere a debreceni védekezésnek. Hosszú, közel tízperces gólcsend után Bulath volt eredményes a 21. percben, 5-8-ra alakítva az állást. Az első percek gólcsendje után tehát gólgazdagabb időszak következett, amelynek mi voltunk a kárvallottjai. Hiába próbálkozott többféle variációval a mieink mestere, valahogy nem akart összeállni a támadójáték, érezni lehetett a két sérült játékos hiányát. A 29. percben Kovács Anna gyönyörű megoldása újra mosolyt csalt a szurkolók arcára, egy lövőcsellel két védőt és a kapust is sikerült elküldeni, majd a kapuba találni! Az első játékrészben jóval többet tett a győzelemért Herbert Müller együttese, akinek minden rezdülésén érezni lehetett a profizmust. Rég nem látott statisztikával, mindössze 7 lőtt góllal zárt a DVSC hazai pályán az első félidőben.
A második játékrész kezdete pont az ellenkezője volt az elsőnek, hiszen gólzáporral indult. Négy és fél perc alatt hét gól esett, nem sokat törődtek a csapatok a védekezéssel, amelynek köszönhetően könnyedén voltak eredményesek a támadók. A mieink azonban nem tudtak közelebb kerülni ellenfelükhöz, hiába a második félidei javuló támadójáték, a védekezésünk továbbra sem állította nehéz feladat elé a németeket. Ekkor már Köstner is több változtatást eszközölt, és az első félidőben pályára lépő Borgyos az előző mérkőzésekhez hasonlóan megmutatta tehetségét, a 39. percben villámléptekben robogott végig a pályán és szerzett gólt. Ezt a találatot továbbiak is követték a részéről, nagyon jól találta meg azokat a réseket, amelyek a német védelemben nyíltak, végül három gólt is szerzett. Ahogy haladt előre a találkozó, egyre inkább került messzebb a pontszerzés reménye, hiába érkezett 12 fővel az ellenfél, nem voltak hajlandók elfáradni és a védekezésük és ezzel összhangban a kapusteljesítmény végig kiválóan működött, míg a támadásokban leginkább Scheffneckt volt aktív. A mérkőzés utolsó negyedére érkeztek a fiatalok, lehetőséget kapott a korábban beállt mellett Poczetnyik, Vámosi, Szabó és Petrus is. Főleg előbbi kettő hálálta meg a bizalmat és kiváló megoldásokat mutattak be, jutalmuk egy, illetve három megszerzett találat volt, de Szabó is fogott egy hétméterest a végén. A végig nagyon sportszerűen és hangosan szurkoló közönség biztatta övéit a végsőkig, ám ezen a délutánon, ilyen összeállításban nem volt esély a korábbi években Bajnokok Ligájában szereplő gárda ellen. Sajnos fejet kellett hajtani a nagyobb tudás előtt, azonban ezen a mérkőzésen egy jobb teljesítménnyel élesebb, szorosabb mérkőzést lehetett volna játszani egy nagyon rutinos, kiváló ellenféllel szemben.
Folytatás jövő hét szerdán a Szent István SE ellen, ahol már a mieink lesznek a mérkőzés egyértelmű esélyesei!
Hajrá Loki!
DVSC SCHAEFFLER – Thüringer HC: 19:26 (7:12)
Rádin Márkó




