Petőfi Sándor, Pató Pál úr című verse jut eszébe az embernek, a DVSC sportigazgatójának, Tőzsér Dánielnek a nyilatkozata után, melyben úgy fogalmazott: „Nem az a cél, hogy edzőt váltsunk. Türelmesnek kell lennünk, a kapkodás még sosem vezetett jóra”.
Valamit viszont elfelejt a tisztelt sportigazgató úr, 26 meccs óta tart a türelem, ugyanis a Huszti-Toldi páros ennyi mérkőzésen dirigálta eddig a csapatot. Az, amit kinevezésekor ígért Huszti Szabolcs, miszerint az a cél, hogy a Loki játéka domináns, látványos és közönségszórakoztató legyen, még a legjobb jóindulattal sem mondható, hogy megvalósult. Az edzőpáros által kitalált és csapatra erőltetett játékrendszer, taktika már a másodosztályban sem működött, az élvonalban pedig….. látjuk az eredményét. Mint ahogy azt is láthatjuk, hiába volt klasszis labdarúgó Huszti, az nem garancia arra, edzőként is sikeres lehetne.
A csapat mélyrepülése a Magyar Kupában folytatódott, mely sorozat 4. fordulójában a harmadosztályból NB-II-be frissen felkerült Kecskemét ütötte ki a DVSC-t. Valljuk be, nem is érdemtelenül, ők akarták a győzelmet! A debreceni játékosok közül senkit nem lehet kiemelni, aki elfogadható szinten teljesített volna.
Lehet itt azzal takaródzni, gyenge a keret, de egy szakmájához értő, tanult edző, felmérve a játékosok képességeit, olyan taktikát dolgoz ki, mellyel valamivel eredményesebben lehetne szerepelni. Talán egy-két hellyel és nem csak ha csak kicsit jobban alakulnak a dolgok, előrébb állna a csapat. Jelenleg a DVSC-nek a DVSC a legnagyobb ellenfele. Természetesen, nem vitatjuk a játékosok felelősségét, mert abban, hogy itt tart a csapat, ők is nyakig benne vannak – tisztelet a kevés kivételnek – hisz nekik kellene olyan teljesítményt nyújtani a pályán, mely által jobb lehetne a játék.
Mi kell még ahhoz, hogy megtörténjen az edzőváltás vagy továbbra sem kell kapkodni? Kondás Elemért azért menesztették, annak ellenére, hogy a csapat a tabella élén állt, mert nem volt látványos a futball. Most az? Nem azzal van a legnagyobb gond, hogy a 10. helyen áll a csapat, kiesett a kupából, hanem a kilátástalansággal. Nem látni az előre lépést, a szakmaiságot.
A napnál is világosabb, váltani kell, az „Ejj, ráérünk arra még” már nem opció!
KZT
