A hét utolsó napján a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola U14-es labdarúgócsapata számára is véget ért a bajnokság első szakasza. A sárga-kékek egy pótolt mérkőzésen, Csengerben léptek pályára. Mivel a szabolcsiak mindössze két ponttal álltak jobban, ez a találkozó arról is döntött, hogy mely csapat telelhet majd jobb pozícióban.
Az összecsapás elején a csengeriek próbáltak nyomást gyakorolni a vendégekre, de a DSI játékosai jól állták a sarat. A debreceniek ráadásul kis híján meg is szerezték a vezetést, de a lövések pontatlanok voltak. Félórányi játék után a házigazdák egy szabadrúgásból szerezték a mérkőzés első gólját, ám innen még fel lehetett volna állni, és lelkesen próbálkoztak is a hajdúsági legények. Azonban a találatok számában a szünetig már nem történt változás, így a Csenger ifjú focistái nyugodtabban vonulhattak a szünetre.
A sportiskolások a fordulás után is domináltak, de nem jött elöl az a bizonyos áttörés, ráadásul a csengeriek szinte a semmiből növelni tudták az előnyüket. Nagy küzdelem zajlott a pályán, a debreceni srácok szívvel-lélekkel küzdöttek, de a játékban nem működött minden igazán. A szabolcsi gárda ezt kihasználta, a hajrában további két gólt lőttek, ezzel végleg megpecsételődött a vendégek sorsa. Ezúttal tehát a szerencse nem állt a DSI mellé, így a hetedik helyről várhatják a tavaszi folytatást.
Regionális U14 Észak-Kelet, 10. forduló
Csenger FC – DSC-SI 4–0 (1–0)
DSC-SI: Márton – Fehér, Tuss (Kicsák 41’), Kozák (Gombás 41’), Veres, Keczán, Tóth R., Nagy A., Lengyel, Bodea (Tóth B.), Szabó Cs.
Edző: Takács András
Takács András: Jól kezdtük a mérkőzést, az első negyedórában négy ígéretes kontratámadást vezettünk, de a befejezések nem sikerültek. A hazai csapat egy jól eltalált pontrúgásból megszerezte a vezetést, pedig a játék végig az ellenfél térfelén zajlott. Folyamatosan támadtunk, azonban az utolsó passzokba rendre hiba csúszott. A Csenger a második félidőben három helyzetéből hármat kihasznált… Sajnos ez egy olyan találkozó volt, ha két napig játszunk, akkor se rúgunk gólt.
T.H.
