Két kemény riválist megvert, az elődöntőben pedig a legutóbbi Európa-bajnok, koszovói Sadiku ellen is jól bokszolt – ellenfele azonban meggyőzőbb volt.
Edző és tanítványa (Nagy Angi és Salánki lászló)
Egészében véve milyennek érezted az elmúlt pár hetet (felkészülés és Eb)?
Igazából már január óta tartott a felkészülésem. A mátraházai futások és edzések után az ukrajnai verseny, majd Franciaországba mentünk csapatbajnokságra. Ezt követően egy nap pihenővel mentem Szegedre táborba, aztán onnan Tatára és végül ide Bulgáriába. Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy hálistennek egész évben foglalkoztatva voltam és tudtam jókat meccselni, ami segített kondiban is. Egy szóval jól sikerült a felkészülésem.
Ráaludva az elődöntőre, ahol ugye egy erős ellenféltől, a címvédőtől kaptál ki, miként gondolsz vissza az azt megelőző két sikerre itt az Eb-n és a vesztett meccsre, reális volt?
Nagyon jó emlék lesz számomra, hogy végre tudtam két meccset nyerni egymás után egy ilyen rangos nemzetközi versenyen. 3 év munkája van ebben, s most sikerült. Az pedig még fantasztikusabb, hogy egy Európa-bajnokságon jött össze ez.
Mit gondolsz, mi kellett volna, hogy nyerj a koszovói címvédő ellen?
Nem kellett volna a menetek végeit kiengednem a kezemből, inkább még inkább rágyorsulni a koszovóira! Talán akkor az én kezemet emelik fel a meccs végén, s jutok be a döntőbe.
Hogy érzed most magad lelkileg és fizikálisan?
Most már megemésztettem a vereséget és jól érzem magam. Már vágytam azért haza, hiszen hosszú volt ez az időszak, de megérte ennyit dolgozni.
