Depótól a kockás zászlóig

A salakmotorozás hívei legtöbbször a futamonkénti 4 kört látják, viszont kevesen tudják, mi is zajlik a leintés után a depóban, hogyan is készülnek a versenyzők a következő futamra. Tabaka József segítségével betekintést nyerhetünk ebbe, megismerhetjük a műhelytitkokat.

0

automotortabaka Depótól a kockás zászlóigEgy futam után, már a depóba guruláskor elkezdődik a következő futamra a felkészülés?

Mindenképp. Először a futamot gondolom át, honnan rajtoltam, mit és hogyan csináltam, esetleg mit rontottam el, következő futamban mit kellene kipróbálni. A pálya folyamatosan változik, mondjuk az első futamban jól sikerült a rajtom, elől is tudtam menni, akkor is általában a szegélyen motorozunk, mert eleinte ott a leggyorsabb a pálya, de már nézem, mennyi anyagot szórtunk kintebb, akkor el tudom dönteni a pálya mennyire kemény, tudok-e kintebb motorozni. A depóban a csapatom megkérdezi, milyen volt a motor, mit változtassanak. Elmondom mit éreztem, ők azt, hogy mit láttak, a kettőt összeadjuk, és akkor látjuk, min kell változtatni esetleg. Ők teszik a dolgukat, én félrevonulok és átgondolom a futamot. Ilyenkor van, hogy régebbi emlékek beugranak és utolsó pillanatban másik áttételt kérek. De pályára lépés előtt eldőlnek a dolgok, akkor már mindent össze kell rakni.

Milyen szempontok alapján állítjátok még be a motort?

Rengeteg dolgot kell figyelembe venni. A szabályok szigorúak, ebben a sportban sosem lesznek komputerek. Itt csak karburátoros, egyhengeres motorokkal lehet menni, az injektor teljesen tiltva van. A motorok így is közel 100 LE-k, brutális erő van bennük. Nekünk kell figyelni a páratartalmat, kitalálnunk, milyen üzemanyag keveréket használjunk, a fúvókák nagyságát. A gyújtást is mi állítjuk, alacsony, magas vagy közép. Ezt az időjárás is befolyásolja, a pálya keménysége, a starthely milyensége. Bejöttek az új vázak, amiken a villa dőlésszögét lehet állítani, tehát rengeteg dolgon lehet változtatni. Egy jól eltalált beállítással, sokszor futamot, versenyt lehet nyerni. A motorok nagyjából egyforma teljesítményűek, a versenyzők képességei is sokszor azonosak, ezért fontosak a beállítások. Ez tényleg csapatmunka.

Az, hogy adott futamban kikkel indulsz együtt, mennyiben befolyásolja a beállítást?

Nem jellemző, mert a motort a versenyzőhöz állítjuk be. Volt, hogy egy világbajnok motorjával mentem, mégis a saját motorommal voltam gyorsabb, mert az volt hozzám beállítva. Talán csak annyiból befolyásolhatja, ha tudom belülről olyan versenyző fog jönni, akiről tudom, kívül szeret motorozni és tudom, meg fog tolni, akkor lehet én is állítok a gépen, hogy én is kint tudjak menni.

Beállítás közben már fejben rakod össze a futamot?

Természetesen. Már verseny előtt is nagyjából összerakom. Ilyenkor megnézem, honnan és kik mellől rajtolok, fejben lejátszom a futamot, mit és hogyan fogok csinálni. Ha szerencsém van, akkor a terv, futam alatt megvalósul.

Futamhoz készülődve, vannak, akik próbarajtot végeznek, mások szimplán odagurulnak a starthelyre. Mi dönti ezt el?

Én csak akkor szoktam próbarajtot végezni, ha a motoron változtatok valamit, ne a startnál érjen meglepetés. Ilyenkor olyan helyet próbálok keresni, ami ugyan olyan, mint a starthely. Ilyenkor nem is a rajt a lényeg, hanem a motor kipróbálása a változtatások után.

Vannak, akik még a starthelyről is visszagurulnak a szerelőkhöz. Ilyenkor mit állítanak még?

Nagy divat lett, hogy néhányan a próbarajt után visszamennek és leellenőrzik a hátsó láncot. Ezekben a motorokban már olyan erő és nyomaték van, hogy minden egyes rajtnál belazul a hátsó lánc, ezt szokták állítani, nehogy leessen.

Ott vagy a rajthelyen. Mi alapján döntöd el, pontosan hova is állsz be?

Ez pályától, időjárástól, beállítástól függ. Nagyhalászi verseny nagyon érdekes volt, mert minden futamra új gumival mentün be és nekem ezekkel nem sikerültek jól a rajtok, az utolsó két futamra használt gumit tettünk fel és sokkal jobban rajtoltam. A motor beállításától függ, hogy nyomba vagy szűz területre állok bele. Van olyan pálya, például a lengyel pályák, mi kicsit kőporosabb, ott összeszedjük a lábunkkal az anyagot, amit tudunk, beletapossuk a nyomba. Én minél hamarabb szeretek odaállni a rajthoz, hogy legyen elég idő megcsinálni a rajthelyet. Salakmotorban 80-90%-ban a jó rajt dönt, főleg a hazai pályákon. Tehát alaposan fel kell készülnünk a rajtra, nemhiába annyi idő a felkészülés, mint maga a futam.

Vannak apró trükkök ilyenkor, amivel az ellenfeleket kicsit meg lehet zavarni?

Ez nagyon versenyzőfüggő. 1-3 másodperc, mire felcsapódik a szalag, sok idő ilyesmire nincs. Ha olyan bíró van, akiről lehet tudni, többet kivár, akkor esetleg lehet bemozdulással, bebólintással megzavarni a többieket. De idén már itt is szigorítottak, aki bemozdul, már kapja a figyelmeztetést, ha pedig a verseny folyamán másodjára is megteszi, kizárják. De nincs is ennek sok értelme, mert saját magát is kizökkenti az ember.

Az 1-3 másodpercben már megszűnik a külvilág?

Igazából ilyenkor már levegőt se veszünk, csak a szalag mozdulására koncentrálunk, ahogy elindul felfelé, menni kell. Salakmotorosoknak nagyon jó reflexszel kell rendelkezniük a jó rajt miatt. Sok jól el kapott felvételen látszik, a szalag még csak félig ment fel, a kuplung már ki van lökve.

Futam alatt, mennyit érzékelsz abból, ki hol helyezkedik el?

Ezt nagyon figyelni kell. Mikor elől vagyok, bárhol mehetek, ami számimra a leggyorsabb. Legjobban a fülünkre támaszkodunk, mert ha a nap pont úgy süt, hogy nem látjuk az árnyékot, így tudjuk érzékelni, a többieket. Hátrafelé nézegetni nem jó, mert akkor hibázhatunk. Ha látom a mögöttem lévő árnyékát, már tudok pozíciózni, látom, merről támad, el tudom dönteni, feltartsam vagy hibáztassam, de árnyék nélkül vagy éjszakai versenyen marad a hallás és időnként a hátratekintés. Ha én vagyok hátul, annyiban egyszerűbb, hogy látom, merre motorozik az előttem lévő, és ha ő belülre fordul, én kívülre vagy fordítva. Pontosan tudni kell, ki hol van éppen.

Mikor támadsz valakit, egy taktikát gyorsan felépítesz?

Mindenképp. Nyolc kanyarunk van összesen előzésre. Ha tudok egy jó ívet, akkor 1-2 métert is le lehet dolgozni. Ha tudom, az előttem lévő hol motorozik, azonnal döntenem kell, merről és hogyan támadom. A taktika milyenségét az ellenfél határozza meg. Ha tudom, ő csak kívül motorozik és ő is tudja ezt rólam, ilyenkor kívülről bepróbálkozok, elhitetem vele, onnan akarom előzni, ezzel még kijjebb csalom, majd azonnal beváltok belülre, kihasználom a hibát és megelőzöm. De ehhez szerencse is kell, mert hiába a terv, ha az előttem lévő nem hibázik.

Van, mikor centiméterek döntenek a befutóról. Ti mennyire érzékelitek, hogy ki ért át a vonalon először?

Sokszor a döntést várjuk, mert próbálunk annyira hátul ülni a motoron, hogy minél jobban letapasszuk a hátsó kereket, a vállunk és a kezünk megakadályozza, hogy oldalra nézzünk. Még ha kerékkel nyerünk, sokszor azt sem érzékeljük.

Futamgyőzelem után azért egy nagy feszültség felszabadul bennetek?

Igen, főleg mikor egy nagy rivális ellen sikerül nyerni.

A győzelem ünneplésére nincs sok idő, mert ahogy begurulsz a depóba, újra kezdődik a felkészülés a következő futamra.

Így van. Egy futamgyőzelem mindenképpen egy magabiztosságot ad, rávilágít arra, jó formában vagyok. De itt minden győzelem rövid ideig tart, mert sűrűn megyünk és készülni kell.