Lendületesen kezdték a mérkőzést Garamvölgyi Péter tanítványai, magukhoz ragadták a kezdeményezést, irányították a játékot. Fölényben futballoztak, több ígéretes támadást vezettek, komoly helyzeteket alakítottak ki, de a végjátékban rossz döntéseket hoztak. A vendégek próbálkoztak ugyan, de a védelmünk jól zárt, kapusunknak ebben a játékrészben nem sok dolga akadt. A labdarúgás törvényszerűsége, ha kihagyod a helyzeteket, azok visszaütnek, sajnos ez most bekövetkezett. A második játékrészben szinte a semmiből egyenlített, majd szerzett vezetést a Ferencváros. Három perc alatt két rögzített játékhelyzetből voltak eredményesek. A gólok érezhetően megfogták csapatunkat, de próbálták rendezni a sorokat és a 65. percben Jaczkó Benedek révén sikerült is szépíteni. A srácok mentek előre becsülettel, de újabb találatot már nem értek el, így vereséggel zárták a mai találkozót.
DVSC-DLA – Ferencváros: 1:2 (0:0)
DVSC-DLA: Erdélyi, Karakas, Kokovai, Szabó, Vaskó, Horváth-Gaudi, Bóta, Cibla (Jaczkó 41’), Takács, Batai (Bucsák 60’), Szakács (Bökönyi 80’)
Edző: Garamvölgyi Péter
Gólszerző: Jaczkó 65’
Garamvölgyi Péter: Sajnos ugyan ott folytattuk, ahol az előző mérkőzést abbahagytuk, hiába dolgoztunk ki helyzeteket, ziccereket, ezeket nem tudtuk értékesíteni, nem sikerült feltenni az I-re a pontot. Hiába játszunk fölényben, amíg lehetőségeinkkel nem tudunk élni, addig a szimpatikus vesztes szerepét töltjük be. A futball nem pontozásos sportág, gólok nélkül nem lehet mérkőzést nyerni. Ellenfelünk két rögzített játékhelyzetből viszont eredményes volt. Látszott a fiúkon, a két gól megfogta őket, de nem adták fel, mentek előre, de hiányzott az átütőerő a játékból. Még vissza tudtunk jönni a mérkőzésbe, ami örvendetes, de már nem sikerült egyenlítenünk. Úgy gondolom, mint az előző találkozót, a mostanit is eldönthettük volna a mi javunkra már az első félidőben. Nincs semmi probléma, a vereség ellenére a világ nem dől össze, még tanulási szakaszban vagyunk, az előforduló hibákat ki fogjuk küszöbölni. A pontrúgásoknál jobban kell figyelnünk, a befejezéseknél jobban koncentrálni.
