DLA U17: „Megfogyva bár, de törve nem”

A Debreceni Labdarúgó Akadémia korosztályos csapata, erősen tartalékosan is jobban játszott ellenfelénél, de a mérkőzés végén az MTK örülhetett.

0

DSC5867-masolata-300x249 DLA U17: „Megfogyva bár, de törve nem”Fotó: Kovács Péter/DLA

Korosztályos együttesünk idei szezonját látva, a bibliai tíz csapás jut az ember eszébe, annyi nehézséggel kell megküzdenie a csapatnak. A COVID négyszer sújtotta a gárdát, e mellett betegségek, sérülések tizedelik a társaságot, némi túlzással, a csapások sorából már csak az árvíz, földrengés és a tűzvész hiányzik. Mindezek ellenére, erőn felül teljesítve, beverekedték a rájátszásba magukat Szűcs János tanítványai, a következő bajnoki évet is a kiemelt csoportban kezdhetik meg.

Ilyen előzmények után kezdték meg akadémistáink a rájátszást, melynek első fordulójában az MTK otthonában léptek pályára. Tetézve a gondokat, több játékosra nem számíthatott a szakmai stáb, az U16-os csapat adott kölcsön játékosokat, hogy megfelelő létszámmal tudjanak elutazni a fővárosba. Ez még nem volt elég, vezetőedzője nélkül kelt útra a piros-fehér gárda, aki betegség miatt volt kénytelen lemondani a találkozót, helyét Máté Péter vette át.

A komplett mezőnynek sok lenne ennyi probléma, de a baj csőstül szokott jönni, szokták mondani, a 11. percben újabb alapember dőlt ki a sorból. Hegedűs Tomi lába letapadhatott, a fiatal játékos térdét fájlalva rogyott a földre, azonnal látszott, nagy a gond, hosszas ápolás után le is cserélték. Az eset után nem sokkal, büntetőhöz jutott az MTK, melyet értékesítve megszerezték a vetetést. Akadémistáink erőre kaptak, rendezték a sorokat és fokozatosan átvették a játék irányítását, fölényben futballoztak. Gólt viszont nem sikerült szerezniük, egygólos hazai előnnyel ért véget a játékrész.

A második félidőben sem változott a játék képe, a piros-fehérek akarata érvényesült, a 62. percben pedig megszületett Kiss Balázs révén az egyenlítő találat. Hiába játszottak ebben a játékrészben is fölényben akadémistáink, pontrúgásból ismét előnybe került a fővárosi gárda, majd pár perc múlva ismét bevették a debreceni kaput. A lefújás elleni pillanatokban Pelles még szépített, de többre már nem volt idő, csapatunk pont nélkül tért haza a fővárosból.

Büszkék lehetünk korosztályos csapatunkra, ismét bebizonyították, képesek egymásért küzdeni, egységesek, megtépázva is jó teljesítményt tudnak nyújtani.

Bízunk benne, Hege sérülése nem súlyos, hamarosan ismét pályán láthatjuk a tehetséges játékost. Mielőbbi teljes felépülést kívánunk neki!

A vereség ellenére, szép volt srácok!

MTK – DVSC-DLA: 3:2 (1:0)

DVSC-DLA: Lisztes, Horváth-Gaudi, Lénárt, Karmacsi, Horváth Z. (Batai 72’), Kiss B. (Pelles 72’), Nagy R., Kovács M., Hegedűs (Gomes 11’), Kardos (Pinczés 65’), Sipos

Edző: Máté Péter

Gólszerzők: Kiss B. 62’, Pelles 90’

Máté Péter: Nem kezdtük jól a mérkőzést, az első negyedórában az MTK jobban érvényesítette akaratát, de ehhez hozzátartozik, hogy a 11. percben sérülés miatt kényszerből változtatnom kellett a kezdőn. Nem sokkal az eset után hátrányba kerültünk, de fokozatosan javult a játékunk, átvettük az irányítást. A második félidő elején sikerült egyenlítenünk, de hiába játszottunk fölényben, pontrúgásból ismét betalált ellenfelünk, majd egy védelmi megingást kihasználva kétgólosra növelték előnyüket. Még sikerült szépítenünk, de többre már nem volt idő. Minden dicséretet megérdemelnek a játékosok, akik mindent kiadtak magukból, jobbak voltunk ellenfelünknél, et viszont nem tükrözi a végeredmény. Külön kiemelném az U16-ból felkerült srácokat, akik nagyon jó teljesítményt nyújtottak, bizonyították, az idősebbek között is megállják a helyüket.

KZT