Fotó: Kovács Péter/DLA
A kitűzött célt már teljesítette Szalánczi Tamás együttese, a hátralévő fordulóktól függetlenül biztosította helyét a legjobb nyolc csapat között, így tavasszal is a kiemelt csoportban folytathatják a küzdelmeket.
Ettől függetlenül nem volt tét nélküli a DVTK elleni találkozó, csapatunk szeretné minél jobb helyen, a dobogón zárni az őszi szezont. Az első félidőben kényelmesen, elég körülményesen futballoztak akadémistáink, kissé akadozott a gépezet, nem találták a játék ritmusát. A 27. percben ráadásul hátrányba is került a piros-fehér alakulat, miután agy lecsorgó labdából a vendégek megszerezték a vezetést.
Szünet után egy egészen más csapat jött ki az öltözőből, a hazaiak lendületesen, támadószellemben kezdtek el játszani, beszorítva ellenfelüket a kapuja elé. Sorban jöttek a debreceni helyzetek, de a legnagyobb lehetőséget sem sikerült gólra váltani. A 76. percben kettőt cserélt a DLA szakvezetője, mely változtatás nagyban befolyásolta a mérkőzés végkimenetelét. A 89. percben Kincses löbbölte a labdát a mélységből érkező Sustyák elé, aki öt méterről a kapus mell elgurította a játékszert. Sajnos már nem volt idő arra, hogy esetleg fordítson a debreceni gárda, ezúttal meg kellett elégedni az egy ponttal.
Szép volt srácok!
DVTK – DVSC-DLA: 1:1 (1:0)
DVSC-DLA: Ecsegi, Baranyai, Lipcsei, Mező, Kovács G., Farkas (Kincses 76’), Kozma (Sustyák 76’), Zahuczky, Girdán, Sápi (Perevuznik 84’), Jánovszki (Gyulai 84’)
Vezetőedző: Szalánczi Tamás
Gólszerző: Sustyák 89’
Szalánczi Tamás: Az első félidőben önmagunkhoz képest gyengén futballoztunk, lassan, körülményesen játszottunk, támadásban nem éreztük azokat a mélységi indításokat, melyeket meg lehetett volna csinálni. Kényelmesek voltunk, ezért pedig meg is büntetett minket ellenfelünk, még ebben a játékrészben megszerezték a vezetést. Szünetben átbeszéltünk, mikben kell változtatnunk, rendeztük a sorokat, egész más felfogásban mentünk ki a pályára. Végig nyomást gyakoroltunk a Diósgyőrre, sok helyzetet kidolgoztunk, de nem sikerültek a befejezések. Az utolsó percekben egy szép támadást viszont góllal tudtunk befejezni és döntetlenre hoztuk a mérkőzést. A második félidei teljesítményünkkel, még úgy is, hogy adtunk 45 percnyi előnyt ellenfelünknek, győzelmi esélyt szalasztottunk el, rászolgáltunk volna a három pontra, e téren maradt bennem hiányérzet.
KZT
