Fotó: Dömötör Csaba
Igaz, hogy edzésről jött, éppen csak megvacsorázik és izgul a Svédország elleni meccs alatt?
Remegni nem fogok, mert ismerem a mezőnyt, de nem szeretnék tippelni. Az viszont újra feltolta az adrenalin szintemet, hogy délután edzést tartottam egy szombati bajnoki rangadó előtt a csapatnak.
Kicsit bővebben, ha lehetne. Kinek, milyen csapatnak, és mi az, hogy bajnoki rangadó?
Kudor Kitti a tanítványom, játékosom, edzőtársam volt. Ő most a Loki első együttesénél dolgozik, de irányítja az NB I/b-s társaságot is. Ez utóbbi csapat játszik szombaton, január 21-én 16 órától a Hódosban, a Tempó SE ellen. A gyerekek most a tizenhat csapatos bajnokságban a tizenegyedik helyen állnak, így azt is mondhatom, sorsdöntő derbi lesz.
Ott ül majd újra a kispadon. A habitus marad?
Értem mire céloz. Én mindig, minden alkalommal győzelemre törekszem és törekedtem. Talán ezért volt olykor feszültebb a légkör, amikor dirigáltam hétről hétre. Azt gondolom, 45 éves edzői pályafutásom után a statisztikák pozitív mérleget mutatnak.
Annál is inkább, mert két EHF-kupa siker is benne van a pakliban.
Feledhetetlen volt. Az elsőt 1995. május hetedikén, a születésnapomon nyertük, másodjára egy évvel később ugyanúgy a képzeletbeli dobogó tetején végeztünk. Mindenki megtanulta Debrecen nevét Bukaresttől, Larvikig bezárólag.
A mostaniaktól is hangos lesz a földrész?
Nagyon bízom benne. Láttam az első két mérkőzést, sokszor csettintettem elégedetten. Már a Győr ellen benne volt a lehetőség, a felfelé ívelés.
Ahol a bírók rosszul döntöttek. A DVSC kárára.
Én inkább úgy fogalmaznék – mert többször visszanéztem az utolsó percet – nem adtam volna büntetőt Oftedal lépése után. Ha nagyon kellett a sípmestereknek figyelni az ellenfélre, akkor maximum szabaddobást kaphattak volna. A büntetőhöz hiányzott a győri irányító lövési szándéka. De ez már történelem. A Fradi esetében külön öröm, hogy iksz lett. Itt kevésbé volt benne a pontszerzés. Elek Gabi barátom még néhány nap után is kesergett, de gratulált. Azt mondta, valami nagy dolog érik a Lokinál.
Nemzetközi szinten is?
Van négy pontunk két meccs után. Most megyünk Norvégiába. Nem kell bemutatni az északiak kézilabda tudását. Úgy gondolom, ki-ki meccset játszunk majd velük. Persze benne van egy szoros vereség is, de ha itthon nyerünk és a Podravkát is legyűrjük, akár elsők is lehetünk a csoportban. Idén talán még nem, de jövőre ott lehetünk a Final Fourban. Persze örülnék, ha ez már 2023-ban valóra válna.
És a férfiak?
Nem értettem a csapatot az izlandi hatvan perc után. Összeomlottak Miklerék. Ezen már kár keseregni. Most nem nekünk áll a zászló, a csoport nagyon nehéz. De amikor beszélgetünk, Portugália döntetlent játszott Braziliával. Ha mi nyerünk ez ellen a két csapat ellen, és kikapunk a svédektől bármi adódhat.
Holnap?
Tempós edzés lesz.
Mert?
Mert jön a Tempó!
W.Gy.
