Fotó: dvsc.hu
Éjjel egy óra volt, amikor elhagyhattuk a Nagyerdei Stadiont, ekkor ért véget a meccs utáni nemzetközi sajtótájékoztató. Szerdán este még nagyon magabiztos volt az örmény edző, a kiesésüketet követően viszont egy megtört, fáradt, de kigyúrt negyvenes férfi mondta elé véleményét az eseményekről. Tegyük hozzá rendkívül sportszerűen. Vitatott tényeket – piros lap, lesek megítélése – de mivel nem volt visszaút, sok sikert kívánt a Debrecennek.
A meccs olyan volt, amilyen. És itt álljunk meg egy pillanatra. A szkeptikusoknak üzenem: ez a gárda, mármint a DVSC, tavasz óta menetel. A honi küzdelmet – ha a fenti évszakot vesszük figyelembe – megnyerte, jelenleg a Konferencia Liga harmadik körére készül. Költségvetése pontosan ötöde az agyon sztárolt, magyarokat csak közmunkásként foglalkoztató Ferencvárosnak. A gárda gerince, tíz nap alatt harmadik, igen kiélezett meccsét játszotta. Persze, hogy fáradtak voltak. Emberek, fiatalok, de akarnak. Most úgy tűnik fetisizálom a srácokat. Szó sincs róla. Sőt! Még be is kiabáltam némelyiknek az Alashkert elleni derbin. Elsősorban Loncarnak. A szemére vetik, gólt kaptunk miatta. Igaz. De Jerevánban az ő találta döntött, a Mezőkövesd pedig azóta is gyakorolja a nevét, a helyi Anyakönyvi hivatalban újszülöttek tucatjai veszik fel újabban a Stefan nevet.
És akkor írja a hölgy, hogy menjenek dolgozni, meg kérdezi, mi lett az eredmény.
Aranka! Nem így hívják, de ez jutott eszembe. Ez a munkájuk! Tudom, sokan – néha magam is – túlfizetettnek vélik, véljük a jövedelmeket, de ők az utolsó három hazai találkozójukon – ideértve a május 27-i Újpest ellenit is – harminc ezer nézőt csalogattak a lelátóra. Ez pedig kétezer forintos átlagáron számolva hatvan milliós bevétel.
Aranka! Igaza van! Ebből nekem, neked, nekünk nem jutott. De örömet okoztak, a boldogsághormonunk megszaporodott, és ez egyfajta élvezetet váltott ki a szervezetünkben. Tény, ezen élvezetek után nem mi lihegtünk, hanem a futballisták, és ők zuhanyoztak utána, de ilyen a természet. Ezt el kell fogadni.
Szóval ne fanyalogjunk! Vigadjunk, daloljunk a centenáriumi sikert követően. Hogy széles mosollyal utazhassunk a jövő héten Bécsbe!
Mert, mindezek ellenére, ez egy százas meccs volt!
W.Gy.
