
Fotó:deac.hu
A 2018-as esztendő első emlékezetes pillanatára nem kellett sokat várnod, hiszen bekerültél az U21-es válogatott keretébe.
Meglepett a meghívó, de természetesen nagyon örültem neki. Kicsit vegyes érzések kavarogtak bennem, hiszen a Debrecenben megrendezett Visegrádi Négyek Tornáján nem léphettem pályára, de profi körülmények közé csöppentem. A kapustársaim közül Vámosi Marcellt már régebbről ismertem. Vele és Cseresznyés Alexszel is megtaláltam a közös hangot, jól együttműködtünk hárman. A jövőben keményen fogok azért dolgozni, hogy a nemzeti együttesben is debütálhassak.
Gyerekként több sportágba is belekóstoltál, végül miért a futsalra esett a választásod?
Valóban, rengeteg dolgot kipróbáltam, az általános iskolában a nagypályás futball mellett birkóztam, míg a középiskolában kosaraztam és röplabdáztam. Egyébként a birkózásnak családi hagyománya van, hiszen egykoron édesapám is űzte ezt a sportágat hobbiszinten. 2011-ben jelent meg az életemben a futsal, sokáig a futballt jobban szerettem, de rájöttem, hogy a futsal fekszik nekem inkább. Egyébként a két műfajt nem igazán lehet összehasonlítani, a nagypályás elemeket például nem tudjuk alkalmazni a futsalban.
Maradjunk egy kicsit a labdarúgásnál. Korábban a DVSC második csapatában is hárítottál.
A továbbtanuláskor választanom kellett a futsal és a futball között, és ekkor utóbbi mellett tettem le a voksomat, így egy értékes év kimaradt a futsalban. A távozásom a DVSC-től sokáig fájó pont volt, kellett egy kis idő, amíg sikerült feldolgoznom a történteket. Nem szakadtam el teljesen a Lokitól, több korábbi csapattársam ma is az együttest erősíti, velük tartom a kapcsolatot.
A kapusokról azt tartják, hogy egy kicsit „bogarasak”. Mennyire tudod megerősíteni ezt a vélekedést?
Hallottam már ezt, tisztában vagyok vele, hogy sokan nem szeretnének a lövések útjába állni. Én gyerekként elég lusta, illetve kicsit duci is voltam, ezért álltam a kapuba.
Az „ordibálós” cerberusok táborába tartozol?
Eleinte nem igazán eresztettem ki a hangomat, de mostanában már előfordul, hogy hangos szóval irányítom a játékosokat, ám szerencsére a társakkal félszavakból is megértjük egymást.
Vegyük górcső alá a játékodat! Miben vagy erős, miben lehet előrelépned?
Az egy az egy elleni szituációkat általában jól megoldom. A reflexeimmel sincsenek gondjaim, képes vagyok a bravúrokra. Fejlődni mind fizikális, mind mentális szempontból lehet. Egy kapusnak végig koncentrálnia kell, egy kihagyás könnyen végzetes lehet.
Azt olvastam, David De Gea a kedvenc kapusod. Miért a Manchester United spanyol „portása” lett nálad a befutó?
Hihetetlen, amit meccsről meccsre művel. Egy-egy összecsapás alatt rengeteg bravúrral tudja támogatni a csapatát, és a játékában futsalos technikai elemeket is felfedeztem.
A DEAC az előző héten fájó vereséget szenvedett a Bőny ellen. Mi volt a probléma?
Jól kezdtük a bajnokit, ha precízebbek vagyunk, tíz perc alatt komoly előnyre is szert tehettünk volna. Több egyéni hibát vétettünk, amelyet az ellenfelünk könyörtelenül kihasznált. 5–2 után még felzárkóztunk egy gólra, ám az ellenfél kapott egy tízméterest, amit értékesített, a végjátéknak pedig már mindent vagy semmit alapon vágtunk neki.
Pénteken a Dunaferr ellen javíthattok a mérlegen.
Újvárosban szoros meccsen egy hajszállal bizonyult jobbnak a vetélytársunk. Hiába a hazai pálya, nem hiszem, hogy mi lépünk majd fel kezdeményezően. Ha stabil, fegyelmezett játékot nyújtunk, lehet esélyünk a győzelemre.
Maradva a DEAC-nál, milyen a viszonyod a kapustársaiddal?
Egészséges rivalizálás van közöttünk, de nem ellenségként tekintünk egymásra, ha arra van szükség, motiváljuk a másikat.
A Debreceni Egyetem „csapatát is erősíted”. Hogy megy a tanulás?
Nehéz az élsportot és a tanulmányokat összeegyeztetni, de szerencsére eddig jól vettem az akadályokat. A legutóbbi vizsgaidőszak a válogatottbeli kötelezettség miatt megterhelő volt, egy-két vizsgára nem is jutott időm. Gazdálkodás és menedzsment szakra járok, a későbbiekben szeretnék a sport világában elhelyezkedni, így tervben van a sportközgazdász mesterképzés elvégzése.
Ha nincs a futsal és a tanulás, mivel ütöd el az idődet?
Ekkor is nagy szerepet játszik a sport, hiszen a Sinter FC nevű csapat tagja vagyok, amellyel három kupában is indultunk. Ez a klub egy kisebb családként működik. Érdekesség, hogy az egyetemi bajnokságban mezőnyjátékosként is próbára tehetem magam. Emellett igyekszem a barátaimmal közös programokat szervezni, valamint különböző sportrendezvények szervezéséből is kiveszem a részem.
A közeljövőre milyen célokat tűztél ki magad elé?
Szeretnék bemutatkozni az U21-es válogatottban, a felnőtt válogatottságért még sok mindent le kell tennem az asztalra. A DEAC-cal pedig stabil NB I-es klubbá akarunk válni.
B. Á.




