Feketén-fehéren: A magyar futball játékvezetőiről

Tőkés Róbert – aki nem mellesleg színvonalas teremtornákat rendez, az idén épp Berettyóújfaluban december 16-18. között – debreceni NB II-es asszisztensi kerettag állt kötélnek egy őszinte beszélgetésre egy finom kávé mellett, sok mindenre választ kaphattunk.

0

7474534D-8706-41F2-969E-B9CAD2C24F46-300x176 Feketén-fehéren: A magyar futball játékvezetőirőlSporttárs, én belekezdek, két kardinális kérdéssel! Ki lehet zárni a nézőtéri bekiabálásokat? – Abszolút, sőt ki is kell. Volt, hogy én is zokon vettem egy-egy bekiabálást, de rájöttem, nem szabad – válaszolta Tőkés Róbert, aki azt is elárulta, soha nem ajánlottak fel neki semmit azért, hogy másképp fújjon, mint kellene.

De kezdjük el az elején, hogyan is indult el a mára számos meccset megélt partjelző karriere. – 2001-ben 15 évesen vizsgáztam le, akkor még nem is tudtam mit vállalok, ahhoz is idő kellett, hogy felfogjam, fizetnek érte, ha meccsen vagyok – gondolt vissza a kezdetekre a spori, akinek az első meccse egy Hajdú Volán–Téglás összecsapás volt a Gázvezeték utcán. És hogy melyik volt élete legemlékezetesebb meccs? – Ketté választanám a tétmeccseket és a barátságos mérkőzéseket. Utóbbiból a DVSC–CFR Cluj meccs magaslik ki, azon a szakadó eső ellenére is kint volt háromezer ember. A kupameccsek közül egy két évvel ezelőtti Tiszakécske–Honvéd Magyar Kupa-negyeddöntőt emelnék ki, a bajnokik közül pedig egy NB III-as találkozót, azon kaptam életem legjobb osztályzatát – mesélte. Tőkés Róbert nem kertelt, a legnegatívabb élményét is elárulta: – Életem első NB II-es mérkőzése rajtam ment el, túlizgultam. Hat lest kellett elbírálnom a találkozón, ezekből négyet elrontottam, kettőből gól lett.

Mi a helyzet a többi játékvezetővel? – Sokan jóba vagyunk, de természetesen van olyan ember is, akivel nem szeretek együtt dolgozni. Szerencsére van egy olyan lehetőség az MLSZ-nél , hogy kijelölheted, kivel nem szeretnél együtt fújni – avatott be a részletekbe a debreceni asszisztens.

Tőkés Róbert jelenleg Debrecen első számú partjelzője, aki az NB II-es tagságnak köszönhetően rengeteg helyen megfordul(t) az országban, azért nem játékvezető, mert partjelzőként nagyobb karriert érzett a magáénak, be is jött a döntése, úgy néz ki. Hogy miért nem tagja még az NB I-nek? – Szeretnék felkerülni oda akár már jövőre, de ahhoz mostmár a fizikai- és elméletitesztek, orvosi vizsgálat, jó eredmények mellett kötelező a VAR-vizsga, az még nekem hiányzik – válaszolt egyértelműen a sporttárs, aki azért szerelmes ebbe a szakmába elmondása szerint, mert az életét is abban a hitben éli, hogy teher alatt nő a pálma, nem mellesleg szereti a kihívásokat, a rá nehezedő nyomást.

Azt is megtudtuk, hogy néz ki egy spori meccsnapja. – Csütörtökön este kapjuk meg a hétvégi küldést. Fel kell hívni a játékvezetőt, le kell egyeztetni az utat, felszerelést. Én mindig szeretek rászámolni plusz egy órát az utazásra, bármi közbejöhet ugyanis. Reggel kávézok egyet, sétálok, hangolódok a mérkőzésre. Nekem van egy olyan rituálém, hogy készülődés közben cigányzenét hallgatok, minden cuccot egyesével összehajtok, bepakolok, mindent kétszer át is nézek. A meccs kezdési időpontja előtt kétórával legalább meg kell érkeznünk a helyszínre, bejárjuk a pályát, mindenki az adott részét. Átöltözünk, bemelegítünk, adatokat, részleteket egyeztetünk, van egy taktikai megbeszélésünk, majd jöhet az ünnep, mert nekem minden mérkőzés egy-egy ünnep – taglalta részletesen a teendőket a sporttárs. Mint kiderült, meccs után pedig azért nem rohannak az öltözőbe a játékvezetők, mert ha bármi történik, a játéktéren még a meccs lefújása után is mutathatnak fel lapot, az öltözőfolyosón azonban már nem. A játékvezetők végül még papíroznak, valamint az esetleges kiállításokhoz tartozó jegyzőkönyvet felolvassák az adott csapat technikai vezetőjének. Majd megbeszélik a kétes szituációkat, tanácskoznak, és itt ér véget a munka hivatalos része.

– Biztatnék mindenkit erre a szakmára, induljanak el! Hogy miért? Egészen egyszerű! A futball iránti szeretet és rajongás miatt, a mozgási lehetőség miatt. Valamint idejekorán belekóstolhat bárki, milyen egy felelősségteljes munkát végezni. A közeg pedig egyszerűen zseniális: új barátokra lelhetünk, sőt akár párra is – foglalta össze Tőkés Róbert azt, miért ajánlja a fiataloknak a játékvezetést. De azt is kiemelte, hiú ábrándokat senki ne kergessen, itt idő kell mindenhez. Tizenévesen nem lehet a Nou Campban, a Santiago Bernabeuban meccset vezetni, de később igen, türelemre, kitartásra nagyon nagy szükség van, de jó példa is jár szerencsére előttünk.

A következő Feketén-fehéren rész vendége egy olyan sportág edzője lesz, mely egyéni szakágról már esett szó, de versenyzői szemmel, jövő héten jöjjön a mester meglátásaival.

P.I.