Feketén-fehéren: Brazíliáról, Debrecenről, futsalról egy nem futballőrült brazillal

Argentin steak-kel meg ne próbálja megkínálni senki a DEAC brazil futsalosát, magyarul viszont már lehet hozzá szólni, meg fogja érteni.

0

IMG_20221031_202143-300x166 Feketén-fehéren: Brazíliáról, Debrecenről, futsalról egy nem futballőrült brazillalAlves Dos Santos Thiago – ismerősen cseng a név? Ha igen, akkor jó, ha nem, akkor most kicsit közelebb hozzuk a DEAC kiváló brazil futsaljátékosát önökhöz. Mert bármennyire is furcsa, nem egy szappanopera főhőséről van szó Thiago esetében, nem is a Barátok köztből Magdi néniék egy újabb eltitkolt gyerekéről, hanem az idei szezonban már 7 gólnál járó, mindig életvidám, jelenleg épp magyarul tanuló futsalosról.

Thiago 1995-ben született Londrinában, mely egy nagyváros Brazília déli részén, nem messze Sao Paulo-tól, több mint félmillióan lakják. – Nem faluban, nem a szegénynegyedben kezdtem el futballozni, mint sokan, én egy brazil nagyvárosban születtem és ott is nőttem fel, már négyéves koromban magával ragadott a futsal, és ott profiként 17 éves koromig űztem is ezt a gyönyörű sportágat – kezdte gondolatmenetét Thiago.

Érdekes továbbá, hogy nem a hazájából, nem a futball világából, hanem Barcelonából és a futsal mókuskerekéből választott példaképet magának a DEAC kiválósága. – A kedvenc játékosom Sergio Lozano. Brazilként egy spanyol, aki nem futballista, hanem futsalos. Érdekes, nem? Ha megválaszolhatom a magam által feltett kérdést, nem, gyermekkoromtól a futsalért rajongtam – összegezte. Majd a debreceni játékos hozzátette, nagyon büszke a brazil énjére, számára a világ legszebb, legjobb országa Brazília – természetesen Magyarország mellett –, úgy érzi ahogy eddig is, a jövőben is rengeteg tehetséget tud majd adni a világnak a Dél-amerikai ország.

Ha pedig már a cívisváros, Thiago elmondta, hogy nagyon szeret Debrecenben élni, jól érzi itt magát, Magyarország szerinte az európai “kincsek” egyik rejteke, el is kezdett magyarul tanulni – melyről azt mondja, nagyon nehéz, de hangzatos, szépen csengő nyelv –, hiszen az emberek szerinte csodálatosak, de nagyon különbözőek, szeretné őket megismerni, ezt pedig állítása szerint csak akkor lehet, ha beleáll a szokásaikba, megtanulja a nyelvüket. A DEAC-hoz pedig egész komoly tervek kötik: – Szeretném beírni magamat a DEAC napról napra egyre szebben formálódó történelemkönyvébe.

Végül egy fontos dolgot kiemelt még: – A kedvenc ételem a brazil barbecue, véletlenül sem az argentin.

Mondtam én, hogy életvidám, szerethető figurája ő a magyar és a debreceni sportvilágnak, még több hozzá hasonló karakter kellene! Akivel pedig jövő héten beszélgetek, hasonló hozzá, csak más területről érkezik és sportvezető.

P.I.