A távolság miatt a csapatok már pénteken megérkeztek Győrbe, majd egyből az ETO pálya felé vették az irányt. A szakmai stáb könnyed átmozgató edzést vezényelt, majd vacsora és elfoglalták szállásukat. Itt találkoztam a játékosokkal és az edzőkkel. Azt azonnal tapasztalni lehetett, nagyon jó a hangulat, edzők és a csapat milyen nagyszerű közösséget alkotnak. Ami különösen megragadta a figyelmemet, hogy míg Szatmári Csabával beszélgettem, addig Joó Zsolt, Dombi Tibi és Kerekes Zsombor nem hagyták magukra a srácokat, továbbra is együtt töltötték a lefekvés előtti időt. Zsombi még szkanderben is összemérte „erejét” néhány játékossal. Az eredményt nem tudjuk, de rá fogunk kérdezni.
Mikor mindenki nyugovóra tért, Joó Zsolttal beszélgettem a csapat idei teljesítményéről, a DLA-n folyó munkáról, megvitattuk, a magyar foci helyzetét. Természetesen, nem tartottam fel sokáig, mivel másnap 10-kor nehéz mérkőzés várt rájuk.
Reggel 8 óra előtt már az ETO Parkban találtam a csapatokat, túl voltak a reggelin, éppen séta közben ismerkedtek a város pálya közeli részével. Szerencsére, az időjárás kegyes volt, sütött a nap, bár kicsit még hűvös volt. Fél 9-re mindenki az öltözőben ült és várták a mérkőzés előtti taktikai megbeszélést. Voltak, akik már a mérkőzésre koncentráltak, de a többség vidám beszélgetéssel ütötte el a hátralévő perceket, viszont ahogy megjelentek az edzők az öltözőben, azonnal csend lett, és minden szempár rájuk szegeződött.
Akik azt hiszik, ilyenkor pár mondat hangzik el, azok nagyot tévednek! Mindkét vezetőedző részletesen, mindenre kiterjedő alapossággal tartotta meg a taktikai megbeszélést. Először a kezdők nevét sorolták, aztán átbeszélték a csapat játékát, majd személyre és csapatrészekre lebontva ismertették a feladatokat, külön kitérve arra, hogy a különböző játékhelyzeteknél mire kell különösen figyelni, és rögzített játékhelyzeteknél ki hova helyezkedjen, mind támadásnál, mind védekezésnél. Időnként olyan érzésem volt, mintha egy felnőtt csapat taktikai megbeszélésén lettem volna. Az elhangzottakat Dombi és Kerekes még kiegészítették a saját gondolataikkal, ebből is látszott, edzők és segítőik közt mennyire jó az összhang.
Megbeszélés után előkerült a laptop és az előre feltöltött zene mellett öltöztek át a játékosok, közben már egymást biztatták, egymást tüzelték fel a mérkőzésre. Az arcokon elszántság tükröződött, mint mondták, szeretnék győzelemmel és jó játékkal zárni ezt az évet.
A mérkőzést alapos bemelegítés előzte meg, az edzők irányítása mellett, akik odafigyeltek minden játékosra. Ismét téved, aki azt hinné, ilyenkor ezt a kispadról nézik végig.
Elkezdődött a mérkőzés, amiről rövid tudósítás már megjelent ITT és ITT, így erről külön nem írnék, arról viszont igen, mennyire együtt élnek az edzők a játékkal. Mind Joó Zsolt és segítője, Kerekes Zsombor, mind Szatmári Csaba és az ő segítője, Dombi Tibor hangját hallani lehet az egész mérkőzés során. Azonnal reagáltak minden eseményre, az esetleges hibákra, de dicsértek, buzdítottak, lelkesítettek is. Jó volt látni az edzők és a játékosok közti összhangot.
Szünetben átbeszélték az addig látottakat, elmondták, mi jó és min kell javítani, változtatni, de az edzői mondandó után a játékosok is reagáltak az első félidő történéseire, folyt a véleménycsere, majd egymást buzdítva vonultak ki a pályára a folytatásra.
Sajnos, végül mindkét csapat vereséget szenvedett, de a mérkőzés után az öltözőben egy hangos szó nem esett. A szakmai stáb higgadtan, röviden értékelte a mérkőzést, senkit nem hibáztatva, megbántva. Mint Joó Zsolt elmondta: „Nem az a dolgunk, hogy bárkit is hibáztassunk, bíráljunk, ez csapatjáték, együtt érjük el a sikereket, és együtt veszítünk. A hangos szónak sincs értelme, hisz az esetleges vereségek benne vannak a játékban. Majd a következő edzésen visszanézzük a mérkőzést, alaposan kielemezzük, majd megpróbálunk közösen mindent annak érdekében, hogy a hibákat kijavítsuk”.
Egy újabb tévedést kell eloszlatnunk, a játékosokat minden vereség bántja, most is szomorúan ültek az öltözőben, látszott az arcokon a keserűség a vereség miatt. „Ilyenkor lelket kell öntenünk a srácokba, ne felejtsük el, 15-16 éves fiatalokról van szó”.- tette még hozzá Joó Zsolt.
A napnak volt még egy meglepetése, a csapatokat sok szülő kísérte el Győrbe, hogy a helyszínen nézzék meg a találkozókat. Velük beszélgetve kiderült, minden mérkőzésre utaznak, és nem számít, hogy milyen messze lépnek pályára Debrecentől a gyerekek. Ezért pedig minden tiszteletet megérdemelnek. A lelátón ott ült Vincze Ottó, volt válogatott labdarúgó is.
Összességében egy nagyszerű élménnyel gazdagodtam, megbizonyosodhattam az utánpótlás edzők kiváló szakmai, pedagógiai felkészültségéről, a fiatalok alázatos hozzáállásáról a labdarúgás iránt. Mindezek mellett, két nagyon jó mérkőzést tekinthettem meg és biztatok mindenkit, bátran menjenek ki utánpótlás mérkőzésekre, mert jó iramú, izgalmakban, gólokban bővelkedő találkozókat láthatnak. Még idén sem késő, hiszen hétvégén két csapatunk, az U15 és az U14 bajnoki mérkőzést játszik Pallagon. Mondhatni rangadó vár a fiatalokra, mivel a DVTK korosztályos csapatait fogadják.
Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni Herczeg Andrásnak, Joó Zsoltnak, Szatmári Csabának, Dombi Tibornak, Kerekes Zsombornak, amiért lehetővé tették számomra, hogy betekintést nyerhessek az öltözői titkokba.
