
Fotó: Vámosi Róbert
Pénteki beszélgetésünket azzal zártuk, hogy szeretnéd, ha játékosaid csapatként, közösségként működnének. Ezen a téren elégedettek lehettek az elmúlt két nappal, elvégre végig remekül küzdöttek a Lányok.
Igen, úgy gondolom, ez a kérésem, elvárásom hibátlanul teljesült, s joggal lehetek büszke a csapatomra. Némi hiányérzetem azért van, hiszen elmaradt az éremszerzés, amire a tegnapi mérkőzésen jó esélyünk mutatkozott.
Mi hiányzott?
Negyvenöt percig teljesen azonos szinten játszott a két csapat, hol a NEKA, hol pedig mi vezettünk. A második félidő közepére kissé elfogytunk fizikálisan, s nem igazán tudtunk megújulni támadásban. Próbálkoztam ugyan változtatásokkal, ám ezek nem igazán ültek. Talán egy plusz extrateljesítmény, és egy hajszálnyival pontosabb kézilabda elegendő lett volna a győzelemhez.
A győriek elleni elődöntőben indokolatlanul sok kiállítást és két piros lapot kapott a csapat, ami alaposan megnehezítette a Lányok dolgát.
Én nem szeretek a játékvezetéssel foglalkozni. Így elsősorban azt emelném ki, hogy nagyon sokáig kellett volna játszanunk ahhoz, hogy bármiféle esélyünk legyen. Az első félidőben több ziccert hibáztunk kulcspillanatokban, ehhez jöttek a kétpercek, melyek szintén nem segítettek, de be kell látnunk, jobb csapat a Győr, s megérdemelten nyerte az összecsapást.
A második játékrészben sokáig maximumot hozott a gárda, s szépen zárkózott. Mi hangzott el az öltözőben?
Szünetben megbeszéltük, hogy nincsen semmi probléma. Ennek megfelelően lenyugodott a csapat, volt tartásunk, felzárkóztunk, a végét sajnos nem bírtuk, de amit pályára tettünk, arról ismételten csak pozitívan tudok beszélni.
A BL-győztes fiatalokkal harcba szálló győriek a Ferencvárost is legyőzték a döntőben. Reális végeredmény született?
A Ferencváros döntőbe jutása véleményem szerint a bravúr kategóriába tartozik. A NEKA magabiztosan vezetett ellenük az elődöntőben, ám a második félidőben minden tekintetben olyat húzott a Fradi, amivel teljesen meglepték őket. A balatonbogláriak ellen nekünk is lett volna sanszunk. A győriek sikeréhez ugyanakkor nem férhetett kétség.
A felnőttcsapat két reménysége, Tóvizi Petra és Román Dorina valódi vezérekként kézilabdáztak, felnőttmezőnyben szerzett rutinjuk sokat lendített a csapaton.
Nagy örömöt és óriási segítséget jelentett számunkra, hogy velünk voltak ebben a két napban, mindketten sokat tettek hozzá az összteljesítményhez.
Januárban vetted át a csapatot, mellyel nem titkolt célként a négy közé kerülést fogalmaztátok meg. Elégedett vagy az elvégzett munkával és a szezon egészével?
Nem panaszkodhatok, mert ugyan volt egy kisebb hullámvölgyünk, mely során közösségileg és egyéni teljesítmények szempontjából sem volt minden rendben. Ám továbbra is tartom, itt a DVSC-nél intelligens, céltudatos fiatalokkal dolgozhatok, így nem volt kérdés, hogy orvosoljuk a problémákat.
A bajnokság végeztével meddig edzetek még?
A csarnokot már a közelgő junior világbajnokságra készítik elő, így némi úszás és kondizás szerepel a hátralévő két hét programjában, majd következhet a jól megérdemelt pihenő.
T.S.




