Fotó: deac.hu
Nem túlzás azt állítani, hogy oroszlánrészt vállalt az NB I/B tabellájának második helyén álló FTC U22-es csapatának legyőzéséből Illés Tamás. A DEAC kiváló kézilabdázója pontosan egy tucatnyi gólt rámolt be a bajnokaspiráns kapujába, de nem csupán a rangadón nyújtott jó teljesítményt, a szezon legtöbb mérkőzésén kijött neki a lépés.
„Nem mi voltunk a mérkőzés esélyesei, hiszen tudtuk jól, hogy milyen játékerőt képvisel a Ferencváros – tekintett vissza a szombati ütközetre a huszonnégy esztendős kézilabdázó. – Fiatalos, lendületes, sokat futó ellenféllel találkoztunk, s biztosak voltunk abban, hogy vissza akarnak majd vágni az őszi vereségért. Szerencsére azonban ezúttal is minden a terveink szerint alakult, védekezésben és támadásban egyaránt jól teljesítettünk, így megérdemelt győzelmet arattunk. Boldogok vagyunk, hogy másodjára is sikerült két vállra fektetnünk a liga egyik legerősebb csapatát, s természetesen jól esik a lelkemnek, hogy tizenkét góllal tudtam hozzájárulni a csapat sikeréhez. A gólszámot tekintve ezen a mérkőzésen ment a legjobban a játék, de a nyolc értékesített hétméterest a társak harcolták ki, nélkülük nem tudtam volna ennyiszer betalálni. Szeretném a lehető legjobb százalékban kihasználni a helyzeteimet, s érzésem szerint az elmúlt hónapokban stabil teljesítményt nyújtottam, sikerült meghálálnom Bíró Imre vezetőedző bizalmát.”
A DEAC férfi kézilabdacsapata újoncként az előkelő ötödik helyen áll a bajnoki táblázaton, Illés Tamás szerint pedig elsősorban az összetartásban keresendő a sikeres szereplés kulcsa.
„A Ferencváros legyőzését követő örömtáncunk is megmutatta, hogy milyen éhesek vagyunk a győzelemre, minden mérkőzésen kettőzött erővel küzdünk a fekete-fehér színekért. A magánéletben jó barátságot ápolunk a srácokkal, az összhang pedig a pályán is megmutatkozik, gyakorlatilag félszavakból értjük egymást. Az év elején a biztos bennmaradást tűztük ki magunk elé, az elvárásokat pedig szerencsére alaposan túlteljesítettük, összeállt a csapat, s folyamatosan javuló játékkal gyűjtögettük a pontokat. Voltak olyan mérkőzések, amikor a hajrában csúszott ki a kezünkből a győzelem, de nem marcangoltuk magunkat, a következő edzésen inkább még keményebben dolgoztunk, hogy ne csupán ötven percig bírjuk erővel. Immár negyedik éve játszom a DEAC színeiben, azaz jól ismerem a klub filozófiáját, s bátran állíthatom, hogy valóban olyanok vagyunk, mint egy nagy család.”
Kiváló kézilabdázónk a szezonban negyvenkét hétméterest értékesített, így elkerülhetetlen a kérdés, vajon mi a tökéletes hetes titka?
„Oda kell figyelni Imre bácsira – felelt nevetve Illés Tamás. – A viccet félretéve, természetesen megvan a repertoárom, amiből mindig igyekszem a lehető legjobbat kiválasztani, s a mester is ellát néhány tanáccsal, mielőtt odaállok a vonalra. A másik kijelölt lövővel, Pethő Ákossal is kiváló a kapcsolatom, sokszor összemosolygunk a hétmétereseket megelőzően, s az vállalja magára, aki az adott szituációban nyugodtabb tud maradni. A Ferencváros ellen sok hetest ítéltek a játékvezetők, s a kilencből szerencsére mindössze egyet rontottam, szeretném a következő mérkőzésemen ezt a statisztikámat is tovább javítani.”
P.G.
