Fotó: DEAC Jégkorong
Nem így képzelték el az Erste Liga új idényének rajtját a debreceni jégkorong kedvelői, a DEAC ugyanis tíz mérkőzésen csupán hét pontot gyűjtött (két győzelem és hét vereség a rendes játékidőben, egy hosszabbításos fiaskó), a mezőnyben a harmadik legtöbb gólt kapták, s az ötödik legkevesebbet szerezték az egyetemisták. Tíz riválisa közül héttel már összemérte erejét David Musial együttese, a Brassó és a Titánok ellen összejött a győzelem, de a fővárosi hármas (FTC, UTE, MAC), valamint a Csíkszereda és a Gyergyó jobbnak bizonyult.
De vajon mi a vártnál gyengébb szereplés oka? A szakmai stáb minden bizonnyal hetek óta ezen töpreng, s biztosak lehetünk benne, mindent megtesznek azért, hogy a gárda mihamarabb visszatérjen tavalyi játékához. Ahhoz a játékhoz, ami kupagyőzelemig és bajnoki ezüstéremig repítette az együttest – sajnos ennek a teljesítménynek egyelőre nyoma sincs az új szezonban. David Musial nyilatkozataiban rendre (ön)kritikusan a helyzetkihasználást és a támadások minőségét okolja a vereségért, ezen a téren pedig valóban jelentős a lemaradásunk az élmezőnyhöz képest. Táblázatunk második oszlopa mutatja, hogy a listavezető közel öt gólt szerez mérkőzésenként, ehhez képest a DEAC alig hármat, ráadásul a tízből hét mérkőzésen nem értük el az átlagot, ezen találkozókon kivétel nélkül alulmaradtunk.
A helyzeteink pedig megvannak, az egész mezőnyben a DEAC próbálkozik a legtöbbet, ám a kísérletek zöme távoli, középre tartó lövés, ami a statisztikában jól mutat, de korántsem eredményez valódi gólveszélyt. Ami a kanadai táblázatot illeti, Jan Dalecky a csapat legeredményesebb játékosa, mellette Vokla Roland jeleskedik a gólpasszok terén, míg a befejezésekért elsősorban Hugo Turcotte felel. Az új igazolások közül Jordan Klimek egyelőre nem alkotott maradandót, Rastislav Spirko igen, a tavalyi sikerszezon fazonszabászát, Jakub Izackyt azonban ő sem tudta pótolni. Most látszik csak igazán, mennyit tett hozzá a cseh klasszis játéka a DEAC eredményességéhez, kevés hozzá hasonlítható játékost találni a ligában…
A hatékony támadójáték kétségkívül elengedhetetlen tényezője a sikeres szereplésnek, ám a modern jégkorongban egyre fontosabbá válik a hátsó stabilitás, azaz a szervezett védekezés és a jó kapusteljesítmény is. Sajnos egyelőre ezen a téren sem állunk jól, mint a mellékelt ábra is mutatja, az éllovasnál közel 1,5, a két fővárosi riválisnál pedig 2,5 góllal kap többet mérkőzésenként a DEAC. A sérült Hetényi Zoltán hiányában kilenc alkalommal a fiatal Antek Tamás kezdett a gólvonalon, s bár a statisztikák alapján ő rendelkezik a legalacsonyabb védési hatékonysággal (89%), nagy hiba lenne a nyakába varrni a vereségeket, hiszen zsenge kora ellenére nagyon szépen helytáll a kialakult helyzetben. A védelemben nem történtek jelentős változások a nyáron, így az összeszokottság hiányára sem foghatjuk a 43 kapott gólt, a sebességbeli különbség ugyanakkor sokszor szembetűnő, a korábbiaknál többször fordul elő, hogy nem tudjuk lekövetni az ellenfelek támadóinak mozgását.
Arról, hogy elemzésünk pozitív kicsengéssel záruljon, az ötödik oszlop adatai gondoskodnak, a büntetések terén ugyanis számottevő az előrelépés a korábbi szezonokhoz képest. A speciális egységek is hatékonyan működnek, minden negyedik emberelőnyünket gólra váltottuk, s csupán kétszer kapituláltunk létszámfölényes helyzetben. Összességében elmondható, hogy öt az öt ellen is rendre egyenrangú partnerei voltunk ellenfeleinknek, ám kritikus pillanatokban kaptunk gólokat, amelyek erősen visszavetették a társaság lendületét. Vasárnap szűk tíz perc leforgása alatt négyszer is betalált a Csíkszereda, s jóllehet a harmadik harmadban sikerült kozmetikázni az eredményen, nem ez volt az első mérkőzés a szezonban, amikor későn ébredtünk. A bajnokság egészét tekintve még nem késtünk le semmiről, hiszen az alapszakasz negyedénél járunk, s ugyan az első hat helyen álló gárda ellépett a többiektől, a rájátszásba jutáshoz a legjobb nyolcba kellene bekerülnünk. A Dunaújváros és a Titánok leszakadni látszik, így jelen állás szerint a vártnál gyengébben szereplő Diósgyőrt, vagy az újonc, ex-Vasas játékosokra épülő Győrt kellene megelőznünk ahhoz, hogy a szezon végén ismét nagy célokért küzdhessen a DEAC.
P.G.
