Kinyik Ákos: „Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amit szeretek”

A Loki belső védőjének már gyermekként az volt az álma, hogy egyszer a DVSC mezében léphessen pályára. Az álma 2017 nyarán valósággá vált, a Paks ellen mutatkozhatott be az élvonalban, ha hétvégén is megkapja a lehetőséget, a DVTK ellen az 50. bajnoki mérkőzését ünnepelheti.

0

kinyik2-300x184 Kinyik Ákos: „Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amit szeretek”

Felnőtt fejjel, stabil élvonalbeli játékosként, hogy emlékszel vissza a kezdetekre?

Mint a gyerekek többségét, engem is korán „megfertőzött” a foci, más sportág nem is érdekelt, amikor csak tehettem, én is kergettem a labdát a korombéli srácokkal. Gyermekként én is arról álmodoztam, hogy egyszer a DVSC mezében léphetek pályára bajnoki mérkőzésen, ezt évek kitartó munkájával sikerült is valóra váltanom. Hatévesen már szervezett keretek között futballoztam, ahogy pedig teltek az évek, életem szerves részévé vált a labdarúgás.

Hol ismerkedtél meg a labdarúgás alapjaival?

A Hunyadiban kezdtem, ahol Szilágyi Józsi bácsi foglalkozott velünk, később testvéremmel a Sportiskolához kerültünk, Jankovics Sándor vezetett be minket a labdarúgás rejtelmeibe. Nagyon imádtunk focizni, minden alkalmat megragadtunk, hogy rúghassuk a bőrt, édesapám még a kertben is felállított egy kaput, így otthon is gyakorolhattunk. Örök hálával tartozok szüleimnek, amiért támogattak, mindenben mellettem álltak. Idővel egy lépéssel közelebb kerültem álmom megvalósításához, hiszen Lente Lajosnak köszönhetően a DVSC-hez kerültem.

Töretlen volt a fejlődésed?

Én is végigjártam a „szamárlétrát”, folyamatosan fejlődtem, a korosztályos csapatokban meghatározó játékossá tudtam válni. Nagyon eltökélt voltam, az edzéseken maximálisan odatettem magam, mindig egyre jobb és jobb akartam lenni. 2012 volt pályafutásom egyik jelentős állomása, akkor kerültem be a fiókcsapat keretébe, két évet a Létavértes, kettőt pedig a DVSC-DEAC együtteseiben töltöttem. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak edzőimnek, Szilágyi Józsefnek, Jankovics Sándornak, Németi Jánosnak, Antal Istvánnak, Sándor Csabának, Gyarmati Andrásnak, Szatmári Csabának, Zoran Spisljaknak, sokat tanultam tőlük, áldozatos munkájuk nélkül nem tartanék most itt.

Gyerekként volt példaképed?

Lehet meglepő, hogy védőként egy támadót tekintettem példaképnek, de a kezdetekben én is, mint a legtöbb srác, csatár akartam lenni, gólokat szerezni, majd idővel kerültem a védelem tengelyébe. Ez a játékos a Real Madrid támadója, Raul volt, szinte minden mérkőzését megnéztem, rengeteg Raulos poszterem volt.

2016-ban Budaörsre kerültél…

Úgy éreztem, fejlődésem szempontjából mindenképp hasznos lenne, ha az NB-II-ben is kipróbálnám magam, így jókor jött, hogy kölcsönbe Budaörsre kerültem. Minden edzésen úgy készültem, a mérkőzéseken igyekeztem olyan teljesítményt nyújtani, hogy visszatérve Debrecenbe, számításba vegyenek az első csapatban. Úgy gondolom, az egyéves kitérő jól sikerült, 35 bajnoki mérkőzésen léptem pályára, öt gólt szereztem, a csapat meghatározó játékosa voltam.

kinyik1-300x200 Kinyik Ákos: „Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amit szeretek”2017.július 27. Mit jelent számodra ez a dátum?

A dátum örökké emlékezetes marad számomra, hiszen ekkor léptem pályára életem első NB-I-es mérkőzésén, ráadásul kezdőként és végig is játszottam a találkozót. Mikor visszatértem Budaörsről, éreztem a szakmai stáb bizalmát, már az első két fordulóban is ott voltam a keretben, végül a Paks elleni 1:1-re végződött találkozón debütáltam az élvonalban. Úgy gondolom, élni tudtam a lehetőséggel, jó teljesítményt nyújtottam. Azóta folyamatosan megkaptam a lehetőséget, ha a DVTK ellen is bizalmat szavaz nekem Herczeg András, akkor már 50. alkalommal léphetek pályára az NB-I-es bajnoki mérkőzésen.

Posztodon másokkal is fel kell venned a versenyt a csapatba kerülésért. Ez nem okoz problémát?

Nem, sőt, ez plusz motivációt jelent számomra, még keményebben, még többet dolgozok a hétköznapokon, amikor megkapom a lehetőséget, próbálok olyan teljesítményt nyújtani a mérkőzésen, hogy legközelebb is bekerüljek a kezdőbe. Kialakult egy egészséges versenyhelyzet, ami minden szempontból hasznos a csapat szempontjából, mindig a legjobb formában lévő belsővédő páros játszik.

Játékodat látva, két jelzőt lehetne megemlíteni: határozottság és keménység…

Én a férfias játék híve vagyok, a mérkőzéseken nincs helye a barátságnak, ellenfelek vannak, akiket védőként meg kell akadályoznom a gólszerzésben, nem lehet puhánynak lenni, keményen belemegyek a párharcokba, de mindig szem előtt tartom a sportszerűséget. Még senkinek nem okoztam komolyabb sérülést, kiállítva is csak egyszer voltam bajnokin, az Újpest elleni találkozón kellett a második sárga után elhagynom a játékteret. De ez a keménység csak a pályán jellemző rám, egyébként egy jó humorú, könnyen barátkozó, higgadt és segítőkész ember vagyok.

kinyik4-300x200 Kinyik Ákos: „Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amit szeretek”

Ha már szóba került a sárga kártya, mennyire befolyásolja a játékodat, mikor már begyűjtötted a negyediket?

Nem szabad, hogy ennek kihatása legyen a játékra, bár tudat alatt természetesen ott van, hogy vigyáznom kell, de ugyan úgy megyek bele a párharcokba, soha nem fogom vissza magam. Azzal, ha ilyenkor mérlegelnék, a csapatot hoznám nehéz helyzetbe.

Véleményed szerint, ki ma a legjobb belső védő?

Két nevet tudnék mondani, a Madridból Sergio Ramosét, illetve a Liverpool holland védőjét, Virgil van Dijkét.

A DVSC-n kívül más csapatban el tudnád képzelni magad?

Debrecenben nőttem fel, itt élek, szeretem a várost, a Lokiban lettem élvonalbeli játékos, csak akkor váltanék itthon klubot, ha nem lenne más lehetőségem. Természetesen, ha lenne megkeresés, szeretném kipróbálni magam külföldön, de ehhez folyamatosan olyan teljesítményt kell nyújtanom, amire felfigyelnek a szakemberek.

kinyik3-300x191 Kinyik Ákos: „Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amit szeretek”

Mit adott neked a futball?

A sport szeretetét, illetve arra nevelt, hogy soha nem szabad feladni, küzdeni kell a végsőkig, amit a civil életben is kamatoztathatok. Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amit szeretek.

A labdarúgás véges, egyszer eljön az idő, mikor azt kell mondani, ennyi volt. Gondolkoztál már azon, mi lesz a futball után?

Megmondom őszintén, konkrét elképzelésem még nincs, de természetesen készülök rá, hamarosan elkezdem tanulmányaimat a Debreceni Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakán, azzal, hogy megszerzem a diplomát, valamilyen szinten a jövőre is gondolok. Sok játékos a visszavonulása után edzőként marad a labdarúgásban, ezt jelenleg nem tartom elképzelhetőnek, de semmi sincs kizárva. Jelenleg az a legfontosabb számomra, hogy a Loki minél sikeresebb szerepléséért mindent megtegyek.

Az élsport sok lemondással jár, ez párkapcsolatodban nem okozott problémát?

Ez soha nem okozott feszültséget köztünk, hiszen párom, a DVSC egyik legendás játékosának, Sándor Tamásnak a lányaként már gyermekkorától kapcsolatba került a labdarúgással, nem idegen számára ez a közeg. Maximálisan toleráns velem szemben, mindenben támogat, amit szeretnék megköszönni neki. Minden hazai mérkőzésen ott van a stadionban, de gyakran elkísér az idegenbeli találkozókra is. Hamarosan kapcsolatunk komolyabb szintre lép, nyáron tervezzük, hogy összeházasodunk.

kinyik6-240x300 Kinyik Ákos: „Szerencsés vagyok, mert azzal foglalkozhatok, amit szeretek”

Fotó: Privát kép

Szabadidődben mivel tudsz kikapcsolódni, feltöltődni?

Számomra a sport jelent kikapcsolódást, érdeklődési köröm nem korlátozódik le kizárólag a focira, Debrecenben szerencsére pezsgő sportélet van, amit tudok, élőben megnézek. Gyakran ott vagyok más csapatok mérkőzésein, legyen az akár kézilabda, futsal, jégkorong, kosárlabda és a lelátóról szurkolok a debreceniek sikeréért. Párommal, a barátaimmal, amikor lehetőségünk van rá, közös programokat szervezünk, beszélgetünk, de van, hogy egy kellemes belvárosi sétával is fel tudok töltődni.

Visszatérve a labdarúgásra, a csapat mire lehet képes a mostani bajnokság végére?

Szeretnénk a dobogón végezni, ez tavaly sajnos nem sikerült, pedig az utolsó fordulóig harcban voltunk a harmadik helyért, a kupában pedig minél tovább menetelni, ha stabilizálni tudjuk a játékunkat, akkor ezek elérhetőek. Csapatunk egységes, tudunk egymásért küzdeni, nagyon jól megértjük egymást a pályán kívül is, ez mindenképp az erősségünk. A jövőre nézve is bizakodó vagyok, fiatal a keretünk, jó a csapat összetétele, az utánpótlás is biztosított, több tehetséges játékos bontogatja szárnyait, akik idővel a DVSC erősségei lehetnek.