Fél órával a kezdés előtt megtelt a B közép. Zúgott a taps, lengett a zászló, amely a papírforma szerint a hazaiaknak állt. Karácsony közeledtével plüss állatok százai landoltak a játéktéren a kezdő sípszó előtt. A kis játékokat a két csapat tagjai zsákoltak be, és adományként már vasárnap eljuttatják a Debreceni Gyermek Klinika Alapítványának.
TV-s meccs lévén mindenki azt várta, hogy rögtön öldöklő küzdelem lesz, de csalódnunk kellett. Az első negyedórában minden esetben a vendégek vezettek, olykor két találattal is. A mieink többet hibáztak a kelleténél, a balatonmelléki kudarc még ott volt a fejekben. Aztán hirtelen megfordult a szélirány. Hámori találatánál 9-8-ra először vezetett a Schaeffler. Igaz a tavaly éppen Vácról érkezett jobbkezes jobbátlövő nem nagyon érezte a ritmust, láthatóan zavarta, hogy volt társai ellen kellett küzdenie. Petrus kétszer beköszönt egymás után, Vámos emberhátrányból zörgette meg a hálót, Planéta Szimonetta is megcsillantotta végre igazi képességeit. A 23. percben már 17-9 volt ide, egy hét nullás roham után az ellenfél edzője, Herbert Gábor kapott majdnem szívrohamot. Kicsit visszafogott négy perc után, 20-14-es hazai vezetésnek örülhetett a szünetben a publikum.
Többen maliciózus iróniával jegyezték meg, most kellene lefújni, nehogy a Siófok szindróma előjöjjön.
Pedig, de! A második etapban megint jött a bolondok háza. Hogy erre a „játékra” van-e bármilyen elfogadható magyarázat, nem a mi dolgunk kideríteni. Szétesett a védekezés, kihagyott helyzetek sokasága, fejetlenség és elsősorban pánik lett úrrá a pályán. Az ötvenedik minutumban kettőre olvadt az előny, az ellenfél vérszemet kapott. De egy feltámadás még megnyugtathatott volna mindenkit, mert két és fél perccel a vége előtt Szabó Nina mesterhármasával 34-30 volt az állás, hogy aztán Jovovics kiállítása után megint jöjjön az összeomlás. 80 másodperccel a vége előtt háromszor talált be az ellenfél – mint anno Lúdas Matyi – ebből az utolsó húsz szekundumban kétszer. A végére maradt egy gól előny, a duda megváltás volt Vámoséknak.
Ez a mentalitás, ez a teljesítmény nem sok jóval kecsegtet január-február tájékán a nemzetközi kupában egy norvég, dán és egy horvát elit társaság ellen. És addig még van két hazai bajnoki. Idegenben a NEKA és itthon, szilveszter előestéjén a Győr ellen. Most rossz a helyzet, de csajok: csak semmi pánik! A Mosonmagyaróvár is kikapott meglepetésre Békéscsabán. Most a vesztett pontok egyformák a nagy triumvirátusnál
Női kézilabda NB I
DVSC Schaeffler – Praktiker Vác: 34 – 33 (20-14)
DVSC: Gabriel – TÖPFNER 5 (3), Hámori K. 4, Füzi-Tóvizi, Jovovics 2, Vámos P. 3, PETRUS 3
Cserék: Torda (kapus), Kácsor 2, PLANÉTA 7, Vámos M. 2, Bordás 3, Szabó N. 3
Edző: Szilágyi Zoltán
Vác: Pásztor B. – Bánfai K. 1, KUCZORA 12 (5), HELEMBAI 6, MARINCSÁK 8, Schatzl Natalie 2,
Cserék: BUKOVSZKY (kapus), Kovalcsik 1, Ballai B. 1, Kurucz, Kovács A. 1, Ballai A.
Edző: Herbert Gábor
Szilágyi Zoltán: Tendencia, hogy nem tudjuk lezárni időben a meccseket. Nálunk nem működött a védekezés, ráadásul a Vác kapusa remekelt. Hornyák kiesése után – még nem tudhatom, mennyit kell kihagynia – keressük a védekezésünk alternatíváit.
Herbert Gábor: Megérdemelt a Debrecen győzelme, igaz izgalmassá tettük a végét. A 34 kapott gól sok. Mindent megpróbáltunk, de most ennyi volt benne.
W.Gy.
