Az ominózus eset a találkozó 93. percében történt, a hazai tizenhatos előterében Diallo, a vendégek játékosa, nemes egyszerűséggel megütötte a debreceni Takács Tamást, az eset után dulakodás tört ki a pályán. Erdős játékvezető a vétkes játékost sárgalappal büntette, ami felettéb érdekes, mivel a szabály egyértelműen fogalmaz ezekben az esetekben, mérlegelés nélkül, azonnal ki kell állítani az ütést elkövető játékost, még akkor is, ha az ütés célt tévesztett. Jelen esetben ez nem történt meg, furcsa módon, a 6 fős bírói csapatból senki nem látta az esetet, azt feltételezni sem merem, hogy szemet hunytak az eset felett.
Felmerül a kérdés, az MLSZ fegyelmi bizottsága miért nem foglalkozott az esettel, mivel vannak a testületben olyanok, akiknek az a feladata, hogy visszanézzék a mérkőzéseket. Ilyen esetekben lehet élni az utólagos eltiltással.
Visszatérve az ütésre, egy kérdés fogalmazódik meg bennem. Mi történne, ha egy Szerbiában, Szlovákiában vagy Romániában játszó magyar játékos követne el ilyet? Azt gondolom, a következménybe jobb bele sem gondolni.
Szomorú, hogy vannak olyan idegenlégiósok, akik időnként többet megengednek maguknak, vélt vagy valós sérelmeikért tettlegességgel, indokolatlan durvasággal vesznek elégtételt. Nem inkább a játékukkal kellene kitűnniük? Hiszen azért igazolták le őket, mert elvileg jobbak, mint a magyar játékosok. Természetesen, nem lehet párhuzamot vonni a légiósok és a tettlegesség között, többségük nem vetemedik ilyesmire.
Az is szomorú, hogy van néhány csapat, ahol a vereséget nem tudják méltósággal elviselni, jönnek az alattomos szabálytalanságok, heves reklamálások, dulakodások az ellenfél játékosaival. Pedig a sport nem csak a győzelemről szól, a vereséget is el kell viselni.
Az ilyen esetekben nagy a vezetőedzők felelőssége, nekik kellene kordában tartaniuk a játékosokban felgyülemlett feszültséget, példát kellene mutatniuk, higgadtságból, fegyelmezettségből. Azzal, hogy néhányan „hisztiznek”, „idegrohamot” kapnak a pálya szélén, folyamatosan magukból kikelve reklamálnak, csak olajat öntenek a tűzre.
Itt vissza is lehet kanyarodni az említett mérkőzéshez, ahol a tartalék játékvezető többször figyelmeztette Herczeg András, senki nem tudja miért, holott a debreceni szakember az egyik leghiggadtabb az edzők között. A vendégek vezetőedzőjét egyszer sem figyelmeztették a sorozatos reklamálásaiért és azért sem, mert folyamatosan elhagyta a technikai zónát, pedig elvileg ezt a játékvezetőnek szankcionálni kellene.
Az ilyen habitusú edzők foglalkoznak mérkőzések után a bírókkal, őket okolva a vereségekért, az, hogy az ellenfél netalán jobb volt náluk és megérdemelten győzött, fel sem merül bennük, csak a bűnbak keresése. Természetesen, ezzel nem felmenteni akarom a bírókat, bizonyos felelősségük nekik is van.
Az MLSZ „A gyűlölet nem pálya” szlogenje nem csak a szurkolókra vonatkozik, hanem a játékosokra és edzőkre is!
Leigazoljuk!
Olvastam az eszrevetelt a szandekrol. Sajnos a merkozest nem volt modomba megnezni, de a leirtak alapjan nyilvanvalo a kiallitas, szabaly ugy rendelkezik, hogy meg a szandekot is buntetni kell!!!!. Az hogy az 5 jatekvezeto nem vett eszre az o-figyelmetlenseguk,de keszultek felvetelek amit lehet elemezni. Volt mar arra pelda utolagos felelosegrevonas. Jogos a reklamalas. Udv.