Fotó: Török Attila/archív
Mint beszámoltunk róla, a magyar női kézilabda-válogatott nyolcgólos, 30–22-es győzelmet aratott Kongó felett, ám az már korábban, a németek Dél-Korea elleni győzelmével eldőlt, hogy nemzeti csapatunk nem juthat tovább a spanyolországi világbajnokság negyeddöntőjébe. A találkozót követően a közszolgálati sportcsatorna kameráinak, valamint a honi szövetség sajtóirodájának értékeltek a főszereplők.
Golovin Vlagyimir, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: – Tisztában voltunk vele, hogy jobbak vagyunk mai ellenfelünknél, az első félidő első tizenöt percében el is tudtunk lépni. Az volt a lényeg, hogy a védekezést gyakoroljuk, illetve hogy könnyű gólokat lőjünk. Egy kicsit a lányok egy idő után belefásultak ebbe a mérkőzésbe, a második játékrészben pedig már nem pazaroltunk energiát, készülünk a következő mérkőzésre. Hiába nyertünk ma, nem látok nagyobb örömöt a lányok arcán, pedig bármilyen győzelemről is legyen szó, azt meg kell becsülni.
Planéta Szimonetta, a magyar válogatott és a DVSC SCHAEFFLER jobbátlövője: – Örülök, hogy nyertünk, és hogy mindenki kapott játéklehetőséget. Lehetett látni a mérkőzés elején, hogy kicsit nehezen ébredünk fel, de nagyon jót tett mindenkinek ez a győzelem és az önbizalmunknak is, hogy ennyi játékpercet kaptunk és gólokat szerezhettünk. Amikor eldőlt a Németország–Dél-Korea mérkőzés a sorsa, akkor tudtuk, hogy azért jövünk ki az öltözőből, hogy nyerjünk, s arra törekedtünk, hogy élvezzük a játékot. A legfőbb célunk az volt, ami egyébként a világbajnokság lényege, hogy mindenki jól játsszon és élvezze, hogy itt lehet.
Szikora Melinda, a magyar válogatott kapusa: – Természetesen nyomon követtük a németek Dél-Korea elleni összecsapását a mi meccsünk előtt, így a találkozó előtt nagyon csalódottak voltunk, hogy valóban minden esélyünk elszállt a továbbjutásra. De megbeszéltük, hogy ezt a mérkőzést igyekszünk felhasználni arra, hogy olyan elemeket és felállásokat gyakoroljunk, amikre egyébként nem nagyon van lehetőségünk. Az ellenfél abból a szempontból kellemetlen volt, hogy egy percig nem tudtunk kiengedni, mert olyan ütemben lőtték el a labdát, amihez nem vagyunk hozzászokva. Megyünk tovább, mindenből tanulunk, most már a becsületünkért küzdünk.
Lukács Viktória, a magyar válogatott jobbszélsője: – Nagyon mélyponton voltunk, itt nem csak a kongóiakkal, hanem a saját lelkünkkel is meg kellett küzdenünk. A becsületünkért küzdöttünk, ahogy egyébként minden találkozón, de ma különösen oda szerettük volna tenni magunkat. Ma a lelkemmel voltam elfoglalva, ahogy a többiek is, és nem azzal, hogy szórakozzunk, főképp azért sem, mert egyébként ügyesek voltak az ellenfél játékosai. Fontos lenne, hogy győzelemmel zárjuk a világbajnokságot, mert nekünk építkeznünk kell, szükségünk van a tapasztalatra és a sikerélményekre. Fiatal csapat vagyunk, többünknek ez az első felnőtt világversenye. Dél-Korea nem rossz csapat, az ilyen meccseken lehet értékes tapasztalatokat szerezni.
Tóvizi Petra, a magyar válogatott és a DVSC SCHAEFFLER beállója: – Előzetesen reménykedtünk benne, hogy Dél-Korea megveri Németországot. Számunkra a mai mérkőzés a becsületünkről szólt, hogy fel tudjunk állni és emelt fővel tudjunk visszatekinteni a világbajnokságra. Örültem, hogy lehetőséget kaptam, de azért megéreztem, hogy eddig csak kívülről figyelhettem a többieket. Igyekeztem új lendületet hozni, hogy a lányokat kicsit frissítsem, biztassam őket – elsősorban ezzel a céllal léptem ma pályára.
