Az előző mérkőzésekhez képest mindenképp változás, hogy Jovanovic a kezdőcsapatban kapott helyett Tőzsér mellett, védekező középpályásként, további jó hír, hogy sérülés után már a kispadon kapott helyet Bódi. A mérkőzés előtt köszöntötték Pávkovics Bencét, aki 50. NB I-es mérkőzésén lépett pályára az előző hazai bajnokin a Ferencváros ellen illetve a korábbi Loki védő Balogh Józsefet, aki 52. születésnapjára kapta meg a kezdőrúgás lehetőségét.
A mérkőzés első próbálkozása vendég részről történt, Bertus távoli lövése a kapu fölött szállt el. Ezután sokáig nem forogtak veszélyben a kapuk, mindkét csapat szervezetten védekezett, ám hatékony támadójátékra nem futotta egyik fél erejéből sem. A 24. percben Takács és Haris vezettek végig egy kontratámadást, melynek végén utóbbi kapura csavarását védte Szappanos, a kipattanót viszont hiába lőtte a kapuba Szécsi, mindezt lesállásból tette, így jogosan érvénytelenítették a találatot. Tíz perccel később Cseri egy pattogós labdát lőtt kapura mintegy 25 méterről, Nagy Sándornak nem okozott gondot annak megszelídítése. Nyolc perccel a szünet előtt megszereztük a vezetést: egy bal oldali szöglet után Szatmári készített le okosan Kinyiknek, aki higgadtan lőtte ki a bal alsó sarkot, ez a befejezés támadóink becsületére is vált volna (1-0). Nem sokkal később majdnem egyenlített a vendégcsapat, Cseri bal oldali beadására több támadó is berobbant, szerencsénkre beleérni nem tudott senki, így a kapu előtt keresztbe szállt el a labda. Felgyorsultak az események, a 43. percben Ferenczi adott be pontosan, Takács pedig a hálóba fejelt – sajnos Szécsihez hasonlóan ő is lesen volt, másodjára kellett a játékvezetőnek érvényteleníteni hazai találatot. Az első félidő első fele kevés lehetőséget hozott mindkét csapat előtt, a mieink több esetben nem tudtak mit kezdeni a szervezetten védekező Mezőkövesd ellen. A gól azonban jót tett a mérkőzésnek, ezután több veszélyes helyzet is kialakult mindkét kapu előtt.
A második félidő első említésre méltó eseménye az 55. perchez kötődött: Varga Kevin és Szécsi emelgetett az ellenfél 16-osának környékén, utóbbi pedig lőni készült, ám lelopták a lábáról a labdát, így odalett a helyzet. A 63. percben egy pillanatra elaludt a védelmünk, Vajdát ugratták ki jó ütemben, ám lövését bravúrral hárította Nagy Sándor. Folydogált a mérkőzés, a mieink magabiztosan őrizték előnyüket, a vendéggárda egy-két lehetőségen kívül nem jelentett valós veszélyt kapunkra. A 82. perc hozta meg az addigi legnagyobb helyzetet a második félidőben, amikor Jovanovic löbbölte be a labdát a csereként ismét beálló Zsóri elé, aki becsúszva továbbította kapu felé, ám Szappanos bátor kivetődéssel beleért a játékszerbe, így az végül a kapufáról vánszorgott az alapvonal mögé. Egy perccel a rendes játékidő vége előtt szabadrúgáshoz jutottunk mintegy 30 méterről, amelyet Tőzsér csavart kapura, és nem is tévedett sokat. Az utolsó percekben okosan tartottuk a labdát, nem engedtük veszélyes szituációt az ellenfélnek, így megőriztük egygólos vezetésünket.
A mai mérkőzésen példaértékű volt a csapat védekezése, ezt mindenképpen érdemes a szezon további részére megtartani, támadójátékban pedig tud többet ennél a csapat, azonban a mai napon ez is győzelmet jelentett. A győzelemnek köszönhetően újra a dobogón találta magát a csapat, hiszen a két fővárosi rivális, a Honvéd és az Újpest is pontokat vesztett a fordulóban.