Nagyszerű dolognak tartom, hogy a csapat a Balmazújvárosi mérkőzés tükrében, kiharcolta a továbbjutást a Magyar Kupában és teljesítették azt az elvárást, amit a vezetők, szakmai stáb és a szurkolók is elvártak. Várható volt, ez olyan lökést ad a játékosoknak, ami érdemi változást fog mutatni a játékban a Puskás ellen.
Ez a mérkőzésen be is igazolódott, fegyelmezettségben, taktikailag nagy előrelépés volt tapasztalható. Tökéletes húzás volt Herczeg Andrástól, hogy Mészárost állította a védelem jobb oldalára, Ferenczi is visszatért, így nagyon stabil lett a hátsó alakzat. A 4-5-1-es felállás pedig magában hordozta a letámadás és a kontratámadás lehetőségét. A csapatrészek jól mozogtak együtt, ebből következett, hogy a Puskás a 36. perc környékén került először helyzetbe a debreceni kapu előtt.
Az első 20 perc a Lokiról szólt, a gyors, határozott játék meglepte a hazaiakat, a labdaszerzések után többször is veszélyeztettek Bódiék. Jó volt látni, ahogy labdavesztések után, szinte azonnal visszarendeződtek, ezzel megakadályozták ez ellenfél előrejátékát, mélységi és felpasszaik ettől pontatlanok voltak, de le voltak zárva a passzsávok is. A Puskás nem tudott mit kezdeni ezzel a fegyelmezett játékkal, hiába birtokolták többet a labdát, kétszer tudtak helyzetet kialakítani. Ha Tőzsér Dani kicsit pontosabban játszik, úgy gondolom, az első 45 percben eldőlhetett volna a mérkőzés. Az indításai ezen a találkozón nem úgy sikerültek, ahogy megszoktuk tőle.
A második félidőben nyíltabb játékot vállalt fel a Puskás, a debreceniek előtt ezzel nagyobb terület nyílt, ha higgadtabbak és pontosabbak, ezeket a lehetőséget kihasználhatták volna. Ott volt például, Bódi álompassza után Takács helyzete, ami sajnos kimaradt. Természetesen voltak hibák, de a játékban jelentős javulást tapasztaltam az előző találkozókhoz képest. Egy pontot sikerült szerezni, de úgy gondolom, meg kell becsülni ezt.
Összességében egy jól felkészített DVSC-t láttam, nagy taktikai csata dúlt a pályán, és taktikában Herczeg Bandi jobbnak bizonyult kollégájánál, sokadjára bizonyítva kimagasló szakmai felkészültségét.
Nagy Sanyi újra bizonyította, biztos pont a kapuban, a védelemből véleményem szerint Mészáros és Ferenci kiemelkedett. A középpályások sokat futottak, labdavesztések után jól visszazártak. Újra kiemelném, a csapat fegyelmezett játékát.
Mindenképp megemlíteném azokat a DVSC szurkolókat, akik ott voltak Felcsúton és biztatták a csapatot. Jó volt hallani, ahogy végig buzdították a Lokit.
Úgy gondolom, ezzel a hozzáállással, játékkal, akarattal léphet előre a csapat, ha hétvégén és az elkövetkező mérkőzéseken ehhez a higgadtság, pontosság is párosul, jönni fognak a jó eredmények.