A Kisvárda elleni hazai győzelem után, talán az egyik legnehezebb mérkőzés várt csapatunkra, hiszen a még veretlen Ferencváros ellen léptek pályára az Üllői úton. Amikor megláttam az összeállítást, örültem, hogy Herczeg András ismét a fiataloknak szavazott bizalmat, akik közül sokan saját nevelésűek, ráadásul csak magyar játékosok szerepeltek a kezdőben, sőt, az egész találkozón. Ezzel a DVSC egyedüli az egész magyar bajnokságban. Mint sokan a környezetemben én is bizakodva vártam a találkozót.
Nagy iramban kezdődött a mérkőzés, ahogy várni lehetett és Herczeg András erre nagyon jól felkészítette a csapatot, a Fradi teljesen feltolta a védekezését. Ezzel viszont nagy terület nyílt mögöttük, amit nagyon jól ki tudtunk kontrákból használni, Bódi remek meglátásainak és indításainak köszönhetően. Többször is tökéletesen ugratta ki Vargát, Szécsit, Takácsot, ezzel komoly veszélyhelyzeteket teremtettek a hazai kapu előtt. Labdavesztések után azonnal visszatámadtak, már a Ferencváros tizenhatosa előtt megzavarták a támadásépítést, láthatóan a zöld-fehérek nem is tudtak ezzel mit kezdeni. A 20. percben egyik gyors ellentámadásból megszereztük a vezetést Takács révén. Amit itt kiemelnék, hogy Bódi végig kísérte a hosszú oldalon a támadást, Varga rosszul sikerült beadása után került hozzá a labda, zseniálisan ívelt a kapu elé. Teljesen megérdemelten vezettünk, már a gól előtt is voltak lehetőségeink, míg a Ferencváros egy helyzetet sem tudott kidolgozni. Ráadásul emberelőnybe is kerültünk, Heister megkapta második sárgáját. Az emberhátrány kétélű dolog, vagy visszafogja a csapatot, vagy plusz energiákat mozgósít és mindent egy lapra feltéve kezdenek el futballozni.
A Fradi minden mindegy alapon kezdett el játszani, ráadásul a második félidő elején kiegyenlítettek. Úgy gondolom, jobb helyezkedéssel megakadályozhattuk volna Lanzafamét a gólszerzésben. A hazaiak nagy nyomást helyeztek ránk, de sikerült veszélyes kontrákat vezetnünk. A 74. percben Varga tökéletes ütemben ugratta ki Könyvest, aki a kimozduló Dibusz mellett elrúgta a labdát, ami a kapufáról kipattant, de Szécsi reagált a leggyorsabban és nagy erővel a hálóba vágta a játékszert. Én ekkor úgy éreztem, ez a mérkőzés már meg van, de a Fradi nem adta fel, továbbra is nyomot és ismét sikerült kiegyenlíteniük.
Úgy gondolom, egy jó iramú és színvonalú mérkőzést láthattunk, főleg az első félidőben egy korszerű futballt játszottunk. Előzetesen én is kiegyeztem volna a döntetlennel, de utólag azt mondom, kezünkben volt a három pont, véleményem szerint, az első félidőben akár el is dönthettük volna a mérkőzést, de ha kicsit jobban figyelünk a rögzített játékhelyzeteknél, elkerülhettük volna a gólokat. Számomra bebizonyosodott, amit már többször is említettem, a Lokinál a jövő csapata épül, a fiatalok egyre jobban beépülnek, ha megszerzik a kellő rutint, komoly eredményeket fogunk elérni.
Nagy Sanyi biztos pont a kapuban, többször is nagy bravúrral védett, a gólokról nem tehetett. A védelem két bizonytalanságtól eltekintve, sajnos azokból viszont gólokat kaptunk, stabilan játszott, Barna és Kusnyír a támadásokba is jól kapcsolódtak be. Bódi ismét vezére volt a csapatnak, tökéletesen lát a pályán, nagyszerűen, igazi vezérként irányította a csapatot, cseréje viszont indokolt volt, mert már begyűjtött egy sárgát és a Fradi játékosok folyamatosan provokálták. Varga szinte tarthatatlan volt, veszélyesen játszott, Szécsi sokat mozgott, gólt is szerzett, Haris jól segítette a védekezést, az előrejátékba is hatékonyan kapcsolódott be. A középpályások hatalmas mezőnymunkát végeztek, rengeteget futottak, állandóan változtatták a helyüket. Takács sokat dolgozott, szép gólt szerzett, a második félidőre azonban elfáradt. A csereként beállt Könyves jól szállt be a mérkőzésbe, a második gólnak tevékeny részese volt, Bereczki is hozzá tudott tenni a játékhoz.
Mindenképp kiemelném azt a nagyjából 200 debreceni drukkert, akik ott voltak a Grupamában, nagyon jó érzés volt hallani, ahogy szurkoltak, biztatták a csapatot, megemelem előttük a kalapom.
Most lesz egy kéthetes szünet a bajnokságban, majd a Paks látogat a Nagyerdei Stadionba, úgy gondolom, bár az atomvárosiak jó formában vannak, a pontokat itthon kell tartani. Ha ugyanolyan lendületesen, agresszívan és fegyelmezetten játszunk, mint a Fradi ellen, nem kétséges a győzelem.
