A találkozót nagy melegben rendezték. Különleges előzménye ennek a mérkőzésnek az volt, hogy Csertői csapatai két meccs alatt nem szoktak 5 gólt kapni, a DVSC-nél meg nem is emlékszem, mikor volt nulla ponttal utolsó. Ez a kialakult helyzet, meg is adta a mérkőzés alaphangját. Herczeg András remekül ráérzett, hogy a két húzóemberünket nem szabad egyszerre szerepeltetni a középpályán, az meg külön jót tett a csapatnak, hogy változtatott a védelmen, Bényei és Kinyik szerepeltetésével. Mindketten frissítést jelentettek a csapatnak, úgy gondolom, felkavarták az állóvizet, ha cunamit nem is csináltak.
Mindkét csapat arra törekedett, hogy egymás játékát elrontsa, ezt sikerült is elérniük, időnként még a sajátjukat is. Szemmel láthatóan, Tőzsér és Holman is jobban igyekeztek, mindketten komolyabb mezőnymunkát végeztek, próbáltak beállni a sorba. Én úgy gondolom, Tőzsér mögött olyan pályafutás áll, nem engedheti meg magának azt, hogy ráhúzzák, levezetni jött haza. Homan Dáviddal kapcsolatban meg annyit, róla lemondott a Fradi, a DVSC adott neki egy nagy lehetőséget, amivel eleinte élt is, Debrecenből lett válogatott kerettag. Úgy gondolom, ezt meg kell hálálnia a jövőben.
Sós szemfüles góljával a 46. percben vezetést szereztünk, ha nincs a büntető, meg is nyertük volna a meccset. Kinyik hibáját 35 éves védők is elkövetik időnként, sajnos közel ment a csatárhoz, az visszafogott rá, beült az ölébe és beforgatta. Ettől függetlenül, a teljesítménye pozitív volt. Jó volt a Mengolo beállítása, én korábban betettem volna, mert ő minden védelmen képes fizikai adottságainak köszönhetően keresztül menni. Ráadásul nagyon gyors, ami hatalmas fegyver lehet a jövőt nézve. De hát kibicnek semmi sem drága, ahogy mondani szokták. Kirívóan gyenge teljesítményt nem láttam, mindenki igyekezett, akart, nekem külön tetszett Filip játéka, kár, hogy az ellenfél 16-osa környékén elfogyott a tudománya. Kiemelném Nagyot, akinek a mezét elkérték a szurkolók a mérkőzés végén. Sok bírálatot kap Ferenczi Janika, azt viszont kevesen látják, védő létére gólokat szerez, gólpasszokat ad, sokszor kerül helyzetbe. Az ő védőmunkáját a középpályásoknak kellene jó helyezkedésekkel segíteniük. Minden tiszteletem a szurkolóké, akik utaztak 360 km-t, hogy buzdíthassák a csapatot.
Összességében egy nem túl magas színvonalú mérkőzést láttam, inkább a küzdelem volt nagy. Igazságos döntetlen született, a Debrecen valamivel közelebb állt a győzelemhez.
Minden csapat és minden szurkolótábor életében a Fradi váró hét, kiemelkedő fontosságú. Erre a találkozóra minden csapat szurkolótábora gyúrni szokott. Meggyőződésem, hogy tudják, a csapatnak nagy szükségük van a táborra, én 8-10 ezer drukkert várok a Nagyerdei Stadionba. A csapatnak úgy kell a mérkőzéshez hozzáállni, mint akik nem ismernek akadályt, akik akár a Kínai Nagy Falon is átmennének, akár hosszában is. Az, hogy a zöld-fehérek ellen játszanak, külön motivációt kell, hogy jelentsen a játékosoknak. A Fradi az esélyesebb, de fel kell venni a kesztyűt és küzdeni az utolsó sípszóig. Itt 120%-ot kell nyújtani, ha eredményt akarnak elérni. Ha a drukkerek látják az akaratot, alázatot, elszántságot, azt az eredménytől függetlenül is értékelni fogják. Láttunk már olyan mérkőzést, mint például anno a Dózsa ellen, akiktől kikaptunk ugyan 3:2-re, a mérkőzés után senki sem távozott a lelátóról, még 20 percen keresztül felállva tapsolták a játékosokat. Azt kell elérni, hogy a csapat újra összetalálkozzon a szurkolókkal.
Az csak Szima nélkűl megy, hogy a csapat meg a szurkolók egymásra találjanak.