Fotó: Ásztai Csaba
„A hit nem vágy. A hit Akarat. A vágy mindig beteljesítésre vár, az Akarat viszont erő” – Paulo Coelho. Nem tudni, a kis Loki játékosai ismerik-e a brazil író hitről megfogalmazott gondolatait, de az biztos, hogy hittek magukban. Ez a siker alkotta elegy egyik fő összetevője! Ez is kellett ahhoz, hogy a DVSC második csapata a 3. helyen zárja az NB III őszi sorozatát.
Ha nyáron bárki azt mondja, a kis Loki a dobogón fog telelni, valószínű, nagyon sokan megmosolyogták volna. Legtöbben legyintettek, ha szóba került a csapat, mondván, az egyik biztos kieső. Ezen kijelentésüket arra alapozták, a pallagi akadémián nincsenek tehetségek, a képzés sem megfelelő, na meg mit is akarnak ezek a gyerekek a felnőttek között.
Tény és való, egy alaposan megfiatalított csapat kezdte meg nyáron a felkészülést, tizenegy 17 és ugyanennyi 18 éves játékos – van 16 éves is – került a bő keretbe. Legtöbbjük még meg sem ízlelte az U19-es bajnokságot, máris a kis Lokiban találta magát. De nem érdemtelenül, hiszen korosztályos csapataikban már bizonyítottak a fiatalok, a szakmai stáb pedig bízott bennük. Apropó szakmai stáb! A csapat irányítását a DVSC egykori kiváló védője, Máté Péter vette át. Mindezek tükrében, valahol meg is lehetett érteni a kétkedőket. A szakmai stáb nem is fogalmazott meg merész célokat, azzal vágtak neki a sorozatnak, hogy a bajnokság végén a vonal fölött maradjon a csapat. Ezt a célt ősszel alaposan túlteljesítették! A DVSC második csapata 11-2-7-es mérleggel, 35 pontot gyűjtve, a 3. helyről várhatja a tavaszi folytatást.
Mi kellett a sikerhez? Minarik Ede óta tudjuk: végy egy jó kapust. Ez jelen esetben úgy módosult, végy egy jó edzőt. Máté Péter személyében ez adva volt, Árva Norberttel, Erdélyi Miklóssal és Palla Zsolttal kiegészülve pedig egy remek szakmai stábot alkottak. Na és a főszereplők, maguk a játékosok. A felkészülés heteiben kialakult egy összetartó, sikerre éhes társaság, mely menet közben még jobban összekovácsolódott. Szezon előtt és közben több játékossal beszélgettem, mindig szerényen nyilatkoztak. Még akkor is, mikor már felzárkóztak az élmezőnyhöz. De hittek magukban, a szakmai stábban, és ami fontos, nem másnak, hanem önmaguknak akartak bizonyítani.
Voltak visszajátszók, ezek a játékosok a korábbi évekkel ellentétben nem száműzetésnek fogták fel a fiókcsapatot, akik pályára léptek a kis Lokiban, szintén mindent megtettek a győzelemért. De azok a fiatalok – Baranyai, Farkas, Füzfői, Major, Rácz – sem sértődtek meg, akik már bemutatkoztak az első csapatban. Mindannyian úgy fogalmaztak: nem az számít, hol futballoznak, ha a harmadosztályban, akkor ott kell a legjobbat nyújtaniuk.
A pontvadászat február közepén folytatódik, nem tudjuk, mit hoz a tavasz, hol fogja zárni a bajnoki évet a kis Loki, de abban biztosak lehetünk, a fiúk továbbra is mindent meg fognak tenni azért, hogy minél feljebb végezzenek a táblázaton. Mint ahogy abban is, vannak tehetségek az akadémián.
A játékosok és a szakmai stáb minden elismerést megérdemel, remélhetőleg már a kétkedők is bizakodóbbak.
KZT
