DEAC rögbi: egység a sokféleségben

Ugyan mindössze nyolc esztendeje van jelen a rögbi Debrecenben, a tavaly óta a DEAC égisze alá tartozó szakosztály 7-es csapata már egyetemi bajnoknak mondhatja magát. A főként külföldi hallgatókból álló gárdát az egyik vasárnapi tréning alkalmával látogattuk meg, s a játékosokat megismerve hamar kiderült, hogy mi a sikerük egyik legfontosabb összetevője.

0

IMG_20200719_092541-300x182 DEAC rögbi: egység a sokféleségben

Az időjárás búskomor, az Agrártudományi Centrum mellett található szórakozóhelyről fáradtan ballagnak haza a legkitartóbb legények, a távolból mégis vidám muzsika és jóízű kacaj hallatszik. Még reggel nyolcat sem ütött az óra, de a DEAC rögbisei már kitartóan gyakorolnak a felázott pályán, s mint mondják, számukra elképzelhetetlen a csendes, monoton tréning, hiszen ők valóban szívből szeretik, amit csinálnak.

„Mi nem csupán egy rögbicsapat vagyunk, sokkal inkább egy baráti társaság, hiszen a pályán kívül is gyakran szervezünk közös programokat, élvezzük egymás társaságát – fogalmazott Aenab Hussain szakosztályvezető. – Az összetartó közösség ereje a teljesítményünkön is meglátszik, ugyanis a mérkőzéseken egymásért küzdünk, s nem egyénként, hanem egy csapat tagjaként, az egész részeként tekintünk magunkra. Főként külföldi hallgatók alkotják a keretet, tizenöt különböző országból érkeztek a játékosok, angol, zimbabwei, és pakisztáni srác is rögbizik nálunk, az egység megteremtése mégsem nehéz feladat, mert a játék szeretete összeköt minket. Az edzéseken értelemszerűen az angol a közös nyelv, amit szerencsére a magyar játékosok is beszélnek, s igyekszünk egyszerű kifejezéseket használni, a felesleges magyarázatok helyett az intenzív testmozgásra koncentrálunk. A koronavírus miatti korlátozások okán számos külföldi diák Magyarországon ragadt, így jelenleg is heti két alkalommal tréningezünk, s több edzőmérkőzéssel készülünk az új szezon szeptemberi rajtjára. A 7-es rögbiben már egyetemi bajnoknak mondhatjuk magunkat, ám a 15-ös csapatunk számára új kihívás lesz a DEAC égisze alatt, a második vonalban szerepelni, így már nagyon várjuk a tétmérkőzéseket.”

Azok kedvéért, akik kevésbé járatosak a sportágban, nem árt rögzíteni, hogy a 7-es rögbiben egész pályán, fél csapattal küzdenek meg egymással a felek, míg a 15-ös változatban egy csapatot tizenöt játékos alkot, így az egyéni mozgások helyett elsősorban az összjátékra kerül a hangsúly.

„A rögbi minden testalkathoz ideális játék, hiszen a különböző pozíciók más-más testtömeget igényelnek, egy mérkőzés pedig minden izomcsoportot megmozgat. A taktikának is kiemelt szerepe van ebben a sportágban, így nem csupán fizikálisan, de szellemileg is topon kell lennünk, a legtöbb szituációban ugyanis csupán a másodperc törtrésze áll rendelkezésre, hogy helyes döntést hozzunk. Magyarországon elsősorban a nyugati országrészben találhatók nagyobb múltra visszatekintő egyesületek, Debrecenben még gyerekcipőben jár a sportág, nyolc évvel ezelőtt az orvostanhallgatók szabadidős testmozgásának biztosítására alakult meg az egyesület, amely a DEAC segítségével folyamatosan növekszik. Korábban csak olyan játékosok alkották a csapatot, akik szülőhazájuk révén kötődtek a rögbihez, ám szerencsére egyre több magyar srác csatlakozik hozzánk, sokan a labdarúgás vagy a kézilabda alternatívájaként tekintenek a sportágunkra. Harmincnál is több játékos alkotja a keretet, de nem csupán a felnőtt férfiaknak, hanem a hölgyeknek és a tinédzsereknek is előszeretettel ajánlanám a rögbit, hiszen mindannyian vágyunk arra, hogy egy összetartó, családias közösséghez tartozzunk, s vidám hangulatban végezzünk testgyakorlatokat.”

Az első benyomásaink alapján nem tudnánk vitatkozni Aenab Hussain szavaival, ezek a fiúk ugyanis valóban többet adnak egymásnak, mint a hétköznapi rögbijátékosok. Mosolyt, reményt, és barátságot.

P.G.