Kácser Zita: „Szeretnék döntőbe jutni az Európa-bajnokságon”

Tunézia után Horvátország – az utazás szerelmesei elismerően csettintenének ennek a két országnak a hallatán, de Kácser Zita a láblógatás helyett a felkészülésre összpontosít a turistaparadicsomokban. A kiváló atléta a Debreceni Sportéletnek beszélt az év első versenyéről, kedvenc külföldi viadalairól, valamint az olimpia is szóba került.

1

20746342_855754544573989_828745137779579066_o-300x200 Kácser Zita: „Szeretnék döntőbe jutni az Európa-bajnokságon”

Nehéz volt a kellemes tunéziai klímából hazatérni a sarkvidéki hidegbe?

Nem egyszerű, de szerencsére megfázás nélkül sikerült átvészelnem ezt az időszakot. A körülbelül 20 fokos hőmérsékletkülönbséghez nehezen tudott akklimatizálódni a szervezetem, és ez az edzésmunkámra is kihatott – felelte Kácser Zita, aki többhetes felkészülésen vett részt Afrikában.

Tunéziában minden úgy alakult, ahogy elterveztétek?

Nincs okom a panaszra, hála az égnek a sérülések is elkerültek. Tavaly ebből a szempontból nem volt szerencsém, hiszen a túlterhelés miatt kis pihenőre volt szükségem. Ideális feltételek között tréningezhettünk, minden adott volt, nekem csak a futásra kellett összpontosítanom. A környezetváltozás szintén hasznos volt, hiszen megtörte a monotonitást. Ha lesz lehetőségünk, az elkövetkező években is visszatérünk Tunéziába.

Ezek a külföldi „túrák” gyakran szerepelnek a programodban?

Igen, mivel itthon a körülmények nem teszik lehetővé, hogy rendesen elvégezzük a munkát. Korábban Spanyolországba kétszer is elutaztunk, de az ottani állapotok nem igazán nyerték el a tetszésünket. Edzőm, Benedek Zsolt még aktív sportolóként többször járt kint Tunéziában, és maximálisan meg volt elégedve az ott tapasztaltakkal, ezért esett erre a lehetőségre a választásunk.

Ha már szóba hoztad az edződet, vele mióta dolgozol?

Pécsett jártam egyetemre, és az akkori edzéstársam mutatott be Zsoltnak, a társam egyébként 10km-en futott mai napig álló magyar csúcsot nála. Ez jó ajánlólevél volt a számomra. Én is csatlakoztam hozzájuk néhány utcai megmérettetésen, és nagyon megtetszett ennek az egész légkörnek a hangulata. Úgy érzem jól döntöttem, amikor edzőt váltottam, mert ő az egyetlen az országban, aki az utcai futást és a pályaversenyzést eredményesen össze tudja hangolni. Immár nyolcadik éve dolgozunk együtt.

A bőröndödből kis túlzással ki se kellett pakolnod, hiszen kedden már Horvátország felé vettétek az irányt.

Medulinba utaztunk, ahol szövetségi edzőtábor vár rám, a honi vetélytársak szombaton csatlakoznak hozzánk. Vegyes érzések kavarognak bennem, hiszen az mindenképpen előnyös, hogy csapatban készülhetek, de azt is látni kell, hogy a versenyzők különböző szinten állnak jelenleg. Nekem kimaradt a fedett pálya, én nyárra szeretnék csúcsformába lendülni, így a sebességem nem olyan, mint a többieknek.

Az előző hétvégén elkezdted a versenyszezont. Hogyan értékelnéd a spliti félmaratont?

A körülmények nem voltak ideálisak, -2 fok volt, szakadt a hó, ehhez pedig közel 50 km/h-s szél társult, így messzemenő következtetéseket nem lehet levonni az eredményből. Nagy rangja van ennek a versenynek, vasárnap is hét olimpikon nevezett. Harmadik helyen végeztem, csupán két ötkarikás szerepléssel büszkélkedő futó előzött meg.

14344769_1092146284187312_3098016220257288517_n-300x200 Kácser Zita: „Szeretnék döntőbe jutni az Európa-bajnokságon”

A félmaraton során az embernek önmagát is le kell győznie. A holtpontokon zenehallgatással át lehet lendülni?

Szerintem nagyon veszélyes, többször balesetet okozott már, hogy valaki zenét hallgatott, mivel nem észleli az illető, ha szólnak neki, vagy ha éppen egy autó halad el mellette. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a különböző stílusú számok képesek megbontani a ritmust. Én nem szeretek zenével futni, élsportolóként koncentrálnom kell az edzésre, és nem engedhetem meg, hogy valami elvonja a figyelmemet.

A 2018-as programod hogyan alakul?

Erre az évre a legfőbb célom, hogy kvalifikáljam magam a berlini Európa-bajnokságra 3000 méter akadályon. Már teljesítettem a szintidőt, de a szövetség szeretné, ha bebiztosítanám a helyem. Nyilván szeretnék a döntőbe jutni, de ezzel kapcsolatban nem lehet biztosra menni. Az utcai versenyeket beépítem a felkészülésembe, hiszen ezekkel meg tudom szakítani az egyhangúságot. Gyakorlatilag mostantól minden hétvégén indulok valamilyen versenyen, de ezeken rendszerint edzésfeladatokat hajtok végre. Fontos a sikerélmény, különben belefásul az ember a sportba, számomra ezért is fontosak az utcai események.

Akadnak olyan versenyek, amelyeket semmi pénzért nem hagynál ki?

Két ilyen helyszínt is meg tudok nevezni. Az egyik Bojnicky, ahol nem a pénzdíj a leglényegesebb. Ez egy pici szlovák falu, amelynek lélekszáma 2000-3000 fő körül lehet, de az egész lakosságot megmozgatja a megmérettetés. A másik verseny a Dévényből Pozsonyba futás, aminek közel 70 éves hagyománya van. A győztes fejére a cél előtt kb. 30 méterrel babérkoszorút helyeznek, így teszi meg a hátralévő részt. Büszkeséggel tölt el, hogy háromszor megnyertem ezt a versenyt.

A tokiói olimpia ott lebeg a szemed előtt?

Nyilván szeretném képviselni Magyarországot, de még nem világos, hogyan alakítják át a kvalifikációt, elég képlékeny még a rendszer. Úgy gondolom, a tudásszintem adott az olimpiához, remélem ezt újra bizonyítani is tudom. A 2016-os olimpiától csupán három másodperc választotta el, viszont tavaly már hat szekundummal jobb időeredményt futottam, mint a korábbi kiküldetési szintek.

21167955_1570581573006016_5751153051659450805_o-300x200 Kácser Zita: „Szeretnék döntőbe jutni az Európa-bajnokságon”

Hosszú ideje fontos szerepet játszik az életedben a futás, de hogyan ismerkedtél meg az atlétikával?

Rólam tudni kell, hogy van egy ikertestvérem, és ha valamibe belevágott, én követtem őt. Kipróbáltuk a labdarúgást, három éven keresztül kézilabdáztunk, ezt követően találtuk meg az atlétikát, ahol remek közösségben, jó edzővel készülhettünk. 15-16 éves korunkban Ágoston Zita kezei közé kerültünk, vele jutottam ki a junior Európa-bajnokságra, és ez az eredmény bizonyította, hogy érdemes komolyabban foglalkoznom az atlétikával. Egyébként testvérem már befejezte a pályafutását, és a civil életre koncentrál.

Az eredményeid közül melyiket tudnád kiemelni?

3000 méter akadályon a junior Európa-bajnokságon a döntőbe jutottam, ez meghatározó élmény volt. 2016-ban a 10000 méteres országos bajnokságot egyéni csúccsal tudtam megnyerni. Tavaly szeptemberben pedig 3000 akadályon az európai ranglista 12. legjobb időeredményét produkáltam, míg a félmaratont szintén komoly idővel teljesítettem.

A sport mellett a tanulást sem hanyagoltad el, Pécsett szereztél diplomát.

A középiskolában elég jól ment a biológia, így hamar világossá vált, hogy ezen az úton szeretnék továbbhaladni. Gyógytornászként végeztem az egyetemen, a megszerzett tudást saját magamon is kamatoztatni tudom. Amint befejezem a pályafutásomat, szeretnék ezzel elhelyezkedni.

Az sem titok, hogy immáron évek óta Debrecenben laksz.

Benedek Zsolt debreceni, vele – mint korábban is említettem -, 2010 óta dolgozom, de az első két évben az egyetem miatt távedzéseket tartott. 2012-ben költöztem a cívisvárosba, nagy váltás volt, de ennek köszönhetően hatékonyabbá váltak a tréningek. Dunaújvárosi vagyok, és a pécsi egyetemi évek után nehéz volt megszokni Debrecent, eleinte hiányoztak a hegyek, a folyók, de mostanság már azt tudom mondani, hogy hazajövök Debrecenbe.

A nyúlfarknyi szabadidődet mivel töltöd?

Szeretek sütni-főzni, valamint gyakran olvasok is, ezek a tevékenységek elvonják a figyelmemet a különböző problémákról, valamint remek feltöltődést biztosítanak ebben a rohanó világban.

B.Á.