Két országos viadalon vannak túl az öklözők, az Ifi OB, majd a Serdülő OB után a Női OB pofoncsatáiban szerepeltek, mindhárom versenyen sikereket értek el. Salánki László edzőt kértük, értékelje a bunyósok teljesítményét.
-20 versenyzővel vettünk részt a bajnokságon, ebből a húszból 18 érmet is szerzett. A serdülők és juniorok kezdtek, azoktól, akiktől előzetesen érmeket vártam, teljesítették is az elvárásaimat. Jól kezdtünk és végig tartottuk ezt az iramot, a kezdő és haladó lányok nagyszerűen helytálltak, hatalmas dicséretet kaptak tőlem a teljesítményükért, azok is, akik vereséget szenvedtek, hiszen olyan bunyósoktól kaptak ki, akik megnyerték az adott súlycsoportot, illetve válogatott versenyzők. Úgy gondolom, 1-2 aranyérem elmaradt, ettől függetlenül nagyszerűen helytálltak a lányok. Nagy Angélának az ifik közt „kötelező” volt a győzelem, a bulgáriai EB bronz után mást nem lehetett elvárni, a döntőben TKO győzelmet aratott. Pallás Szimonettára ugyan ez vonatkozott, két EB ezüst után aranyat vártam el tőle, szintén TKO-val verte ellenfelét. Nagy Timi szülés után két hónappal bevállalta, hogy indul a bajnokságon, súlycsoportot váltva nyerte meg a versenyt. Természetesen a későbbiekben visszatér az eredeti, olimpiai súlycsoportjába, nála a cél, a 2020-as olimpiai részvétel.
-A nagykanizsai serdülő bajnokságra 15 versenyzővel neveztünk, 10 érmet sikerült szerezni, négyen kerültek döntőbe, egy aranyat nyertünk. Maradt bennem hiányérzet, ezen a viadalon is bennmaradt 1-2 bajnoki érem, amire pedig előzetesen számítottam, de összességében jól teljesítettünk, az összesített csapatversenyt mi nyertük meg.
-Két ifi versenyzőm a válogatottal készül az hamarosan kezdődő EB-re, egyikük már biztos résztvevő, a másiknak még boxolnia kell ezért. A lányoknál Nagy Angéla az indiai VB-re készül.
Mint Salánki László említette, két hónappala szülés után újra kesztyűt húzott Nagy Timi és számára új súlycsoportban bajnoki címet szerzett. Timit kérdeztük a visszatérése kapcsán.
–Lehet viccesen hangzik, de egy éjszaka azt álmodtam, hogy ebben az évben még Magyar Bajnok leszek és a babámmal ott állok a dobogó tetején. Felébredtem és kijelentettem páromnak és édesanyámnak, indulni fogok a bajnokságon, kicsit furcsán néztek rám, három héttel a szülés után voltam akkor. Látták eltökéltségemet, belenyugodtak, elfogadták ezt a döntésemet. A verseny előtt annyit beszéltünk meg párommal, aki egyben az edzőm is, ha valaki veszélyt jelenthetne rám, bár ilyet nem tudtunk elképzelni, akkor esetleg visszalépek, de megnézve a mezőnyt, erre nem került sor. A veszélyt igazából a kondícióm jelenthette volna, hiszen nem úgy tudtam készülni, ahogy rendes körülmények között kellett volna, heti három edzést iktattunk be, mondhatnám kapkodósra sikeredett. Szerencsére a baba is jól bírta, ezt a nagykanizsai bajnokságon „teszteltük”, problémát egyedül az jelentett volna, ha valamilyen betegség közbeszól. Az edzéseken éreztem nem lesz gond, egyre jobb formába lendültem, bíztam abban, ez elég lesz az aranyéremhez. Boldog vagyok, hogy az álmomat meg tudtam valósítani.
Gratulálunk a DVSC Boxing versenyzőinek, edzőinek a sikerekhez, Timinek pedig azt kívánjuk, minden álma így teljesüljön.
