Fotó: DEAC
Szerda este közös vacsorával zárta a szezont a DEAC férfi kézilabdacsapata, s bizony volt mire koccintani, Bíró Imre tanítványai ugyanis jövőre is az NB I/B-s bajnokságban, azaz a honi második vonalban szerepelhetnek. Az egyetemisták 9-2-11-es mérleggel, 20 ponttal a nyolcadik helyen zárták a 2020/21-es kiírást, ami újoncként kalapemelést érdemlő teljesítmény, ám a lebonyolítás sajátosságainak köszönhetően nem jelentett biztos bennmaradást, sokáig úgy tűnt, osztályozó vár a csapatra. Igen ám, de az NB II-ből feljutó klubok egyike anyagi okokra hivatkozva visszalépett a szintlépés lehetőségétől, így a mieinknek nem kell mérkőzést játszaniuk tagságuk megőrzéséért. A bajnokság végéhez érve érdemes kicsit nosztalgiázni, ezúttal öt tényezőt, három pozitívumot (+) és két negatívumot (–) emeltünk ki az idei szezonból.
+ Kőkemény védekezés. Bármily meglepő, a Debreceni Egyetem csapata kapta a legkevesebb gólt a teljes mezőnyben, szám szerint 539-et. Mérkőzésenként ez 24,5 találatot jelent, ami az élvonalban is kiemelkedő átlagnak számítana, az pedig egészen elképesztő, hogy csupán a Mezőkövesd tudta harminc gólnál többel megterhelni kapunkat, a szezonzárón 33 alkalommal voltak eredményesek a matyóföldiek. Kapusaink remek teljesítménye mellett a védekezés is kalapemelést érdemel, hátul valódi csapatként működtek együtt a srácok.
+ Fradi-verések. A debreceni szurkolók szívét sportágtól függetlenül megmelengeti, ha sikerül két vállra fektetni a Ferencvárost, a DEAC ráadásul oda-vissza legyőzte a zöld-fehérek U22-es csapatát. A bronzérmes ellen idegenben már hét góllal is vezettünk a szünetben, tetemes előnyünkből pedig egyetlen találatot egészen a lefújásig sikerült megőriznünk. A DESOK Sportcsarnokban sokáig fej-fej mellett haladtak a csapatok, a hajrában azonban ritmust váltottunk, így másodszor is jobbnak bizonyultunk riválisunknál.
+ Pethő-faktor. A DEAC motorja, Pethő Ákos úgy végzett a góllövőlista negyedik helyén, hogy csapata csak a nyolcadik lett a bajnokságban. Irányítónk fizikálisan, mentálisan és lövőerejét tekintve is kiemelkedő képességű játékos, aki a kiélezett helyzetekben is képes higgadt döntéseket hozni. Pethő 19 mérkőzésen 115 gólig jutott, ami hatos meccsenkénti átlagot jelent – nem akármilyen teljesítmény. Tündökléséhez persze kellettek a társak is, akik a lövéseknél jó elzárásokkal, a passzoknál pontos befejezésekkel segítették az irányító munkáját.
– Az utolsó pillanatok. A felemelő pillanatok mellett sajnos fájó vereségekből sem volt hiány, a mutatott játék a tabellán elfoglaltnál jóval előkelőbb helyezésre predesztinálná a debrecenieket. A koncentráció rendre az utolsó percekre fordulva hagyott alább, amit az aktuális ellenfél rendre gyors lerohanásból szerzett gólokkal büntetett, így hiába uralta az adott mérkőzést csapatunk, végül többször is pont nélkül maradtak a fiúk. A két döntetlen mellett három egygólos vereséget szenvedett a DEAC, ha ezek a mérkőzések öt perccel rövidebbek, a dobogón zártuk volna a bajnokságot.
– Esélyesként nehezebb. Idegenben döcögött az egyetemisták szekere, a fiatalok sokszor nem bírták el az esélyesség terhét, így nem tudták érvényre juttatni a papírformát. Az utolsó helyen kieső Nyíregyházával megszenvedtünk, de két góllal jobbnak bizonyultunk, míg a szintén búcsúzó Mizsét idegenben a lehető legkisebb különbséggel győztük le, hazai környezetben azonban csak egy pontot tudtunk szerezni. A 11. helyen záró Balassagyarmat otthonában pontosztozkodással zárult az ütközet, míg a DESOK Sportcsarnokban leiskolázott Vecsés csarnokából üres kézzel, lehajtott fejjel távoztunk.
P.G.
