Jelenleg az MLSZ alkalmazásában dolgozol. Mi pontosan a feladatod?
12 utánpótlás régiós központ van jelenleg Magyarországon, Szalánczi Tamással a keleti régiónak vagyunk a koordinátorai Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Három szintre van osztva a rendszer 2017. február 1 óta, az „A” az a régióközpont, a Debreceni Labdarúgó Akadémia, a „B” a négy alközpont, Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza, Kisvárda és a „C” pedig a települések utánpótlás neveléssel foglalkozó klubjai, nekik adunk meg minden szakmai segítséget. Az a cél, hogy a 6-12 éves korosztályokból a legügyesebb gyerekek felkerüljenek az alközpontokba, majd onnan a DLA-hoz. Nagyon fontos a kiválasztás, a minőségi képzés, a nevelés, illetve az, hogy megtartsuk a tehetségeket.
Sokszor indokolatlan kritika éri az utánpótlásképzést. Milyen szakemberek dolgoznak a korosztályos csapatoknál?
Leginkább a DLA-nál folyó munkát ismerem, mivel ott vagyok legtöbbet és magam is tevékenykedtem ott edzőként, bátran kijelenthetem, jól felkészült szakemberek foglalkoznak a fiatalokkal, lelkiismeretesen végzik a munkájukat, folyamatosan képzik magukat, szakmai előadásokra járnak, szabadidejükben szakirodalmat olvasnak. Az edzők legtöbbje B-A licencel rendelkezik, de vannak, akik az elit A képesítést is megszerezték már. Nem elég megszerezni ezt a képesítést, szakmai napokon, kreditpontok gyűjtésével lehet hitelesíteni, ami szerintem nagyon jó ötlet az MLSZ-től.
Édesapád is az utánpótlásban dolgozik edzőként, de fiatalabb korában aktív labdarúgó volt. A futball szeretetét tőle örökölted?
Ez messzebbre nyúlik vissza, hiszen nagyapám is futballozott, így mondhatom, a génjeimben örököltem a labdarúgás szeretetét. Járni is úgy tanultam meg, hogy mentem a laszti után, fokozatosan kialakult egyfajta szerelem a labdarúgás iránt. Régen és ma is központi téma családon belül nálunk a futball.
Édesapád volt az első edződ?
Nem, hozzá később kerültem, első edzőm Katona Péter volt. Egy nagyon jó korosztályba kerültem, olyan csapattársaim voltak, mint Bényei Balázs, Bódi Ádám, Ferenci Janika, a most Fradiban játszó Sigér Dávid. Egyébként, attól, hogy az edző gyereke voltam, nem volt kivételezés, sőt, velem szemben szigorúbb volt, ráadásul, ha a csapat gond volt, haza úton végig én hallgattam ezért. Édesanyám, aki minden meccsemre eljött, viszont mindig vitázott édesapámmal, ha éppen nem játszottam.
Hogy alakult a futballkarriered?
18 éves koromig voltam a Lokiban, de a főiskola miatt váltottam, Nyíregyházára kerültem a Spartacushoz, majd NB-III-ban Balkányban és Ibrányban fociztam. De Tisztában voltam a ténnyel, nem lehetek profi szintű labdarúgó, viszont a futballban képzeltem el a jövőt, feltett szándékom volt, hogy ebben dolgozzak. Főiskolán is sportszervező szakon szereztem diplomát, majd elkezdtem önkéntes alapon édesapám edzéseire járni, figyeltem a munkáját, rengeteget tanultam tőle, folyamatosan képeztem magam, megszereztem a különböző licenceket.
Családi körben is a futball a téma?
Mikor összejövünk, gyorsan átbeszéljük a hétköznapi dolgokat, majd hamar a labdarúgásra terelődik a szó, megbeszélünk minden focival kapcsolatos történést. Természetesen, a DVSC mérkőzésein ott vagyunk a stadionban, ahová párom is elkísér minket, bár neki a lovaglás a hobbija, megszeretettük vele a labdarúgást.
Bajnoki szezonban nem sok időd jut a pihenésre. Mikor tudsz kikapcsolódni, feltöltődni?
Leginkább csak a nyári holtszezonban, mivel télen a futsalbajnokságok zajlanak. Ezt a pár hetet próbáljuk tartalmasan kihasználni, meglátogatjuk a barátainkat, vagy elutazunk egy wellness hétvégére. Épp nemrégiben voltunk Fehérváron Varga Józsinál.
Ha már a DVSC szóba került, mi a véleményed a jelenlegi csapatról?
Véleményem szerint egy nagyon jó társaság alakult ki, családias a hangulat, ez főleg annak köszönhető, hogy sok sajátnevelésű, helyi kötődésű játékos van a keretben. Olyan szakember irányítja a csapatot, Herczeg András személyében, aki ezeket a srácokat gyerekkoruk óta ismeri, a játékosok pedig felnéznek rá. Véleményem szerint, jó eredményeket érnek el, szerethetőek, bízok benne, idén is végig harcban leszünk a dobogóért vívott küzdelemben.
Jelenleg koordinátori munkádra koncentrálsz, de mik a távolabbi céljaid?
Természetesen szeretnék majd újra visszatérni a kispadra, gyerekekkel foglalkozni, de kipróbálnám magam idősebb korosztályoknál is, később pedig felnőttekkel. 28 éves vagyok, végigjártam a lépcsőfokokat, jelenleg az UEFA A licences képzésére járok, úgy gondolom, sok mindent elértem, de többre vágyok. Szeretem a futballt, azon fogok dolgozni, kollégáimmal együtt, hogy sikeresebb legyen a labdarúgásunk.
