Fotó: Földi Imre/Nemzeti Sport
Alázat, elhivatottság, szakértelem – három olyan kifejezés, ami a legtöbb debreceninek eszébe jut Köstner Vilmos nevéről. Ahogyan a Mátyás király téren, úgy a Hódos csarnokban is volt egy Vili bácsi, akit nem lehetett nem szeretni, akinek mindenkihez volt egy kedves szava, s aki évtizedek után is úgy beszélt a kézilabdáról, mint egy lelkes ifjú edzőjelölt. A múlt idő használata mától indokolt, Köstner Vilmos ugyanis közös megegyezéssel távozott a DVSC SCHAEFFLER női kézilabdacsapatának éléről, s befejezte edzői pályafutását. A szakember ugyanakkor marad a klub kötelékében, nyárig a DVSC Kézilabda Akadémia szakmai igazgatójaként, júliustól pedig tiszteletbeli elnökként tevékenykedik majd.
Köstner Vilmos nevét a rendszerváltás évében ismerték meg a debreceni kézilabda kedvelői, amikor kinevezték a D. Közúti Építők NB I/B-s női kézilabdacsapata élére. Édesapja és fia a labdarúgásban találta meg számításait, a szakember azonban elmondása szerint már gyermekkorában is inkább dobni szerette a labdát, mint rúgni, elhivatottsága pedig már fiatal edzőként is lenyűgözte játékosait és a szurkolókat egyaránt. Utóbbiak talán némileg csodálkozva forgatták a korabeli sportlapokat, kérdezvén, minek kell heti hat edzést tartani egy második vonalbeli csapatnál, ám a kemény munkára alapuló szemlélet gyümölcse hamar beérett, Köstner pedig fokozatosan lépkedett előre azon a bizonyos ranglétrán. Gyorsan teltek az évek, már 1994-et írtunk, amikor először kinevezték a DVSC-Symphonia élére, a kispadon eltöltött két esztendeje pedig a klub emlékkönyvének legfényesebb oldalaira kívánkozik. A bajnoki ezüstérmek mellett ugyanis végre a nemzetközi porondon is kimagasló szezont futott a csapat, 1995-ben a norvég Bakkelagets Oslót idegenben lőtt több góllal legyőzve EHF-kupa győzelmet ünnepelhettek Köstner Vilmos tanítványai. Az első európai kupasiker után ezrek várták a lányokat a debreceni repülőtéren, a következő évben a DVSC véghezvitte azt a bravúrt, amire korábban egyetlen csapat sem volt képes a sorozatban, a szintén norvég Larvik ellen megvédte címét. Ilyen előzmények után némileg váratlanul jött a lemondás, a következő szezon bajnoki vereségei miatt ősszel elköszönt a mester.
Történetünk azonban itt még nem ért véget, a szakember ugyanis még a múlt század végén visszatért egy szezon erejéig a debreceni kispadra, s ezúttal sem vallott szégyent, tizenhét győzelem mellett csupán hét vereséggel a negyedik helyen zárta az NB I 1998-99-es kiírást a Loki. Ezután csendes évtized következett a mester és a klub közös történetében, így érkeztünk el 2009-hez, Köstner a Tajtavill-Nyíradonyt irányította, amikor csörgött a telefon Debrecenből. A sikeredző utánpótlás-szakágvezetőként tért vissza, de a felnőttek hullámzó teljesítménye miatt a következő év februárjától az első csapat élén folytatta a munkát. Kinevezésekor igencsak reménytelennek tűnt a hőn áhított ezüstérem megszerzése, mégis sikerült, a Loki huszáros hajrával állhatott fel a bajnoki dobogó második fokára. A remek teljesítményt a következő két szezonban nem tudtuk megismételni, így Köstner harmadszor is távozott a csapat éléről, s a klub szakmai igazgatójaként dolgozott tovább.
De visszatért negyedjére, s mint azóta kiderült, utoljára, a legutóbbi három évben a tapasztalt szakember vezetésével készült a csapat. Ismét megmérettettük magunkat az európai porondon, különösen a tavalyi szezon sikerült fényesre, amikor az EHF-kupa csoportkörébe is bejutottak a lányok, s a bajnokságban is előkelő pozícióban állt a Loki, amikor a pandémia mindent félbeszakított. A mester már ekkor leszögezte, az idei lesz edzői pályafutásának utolsó szezonja, ami végül idő előtt véget ért számára, a váratlan vereségek miatt nyárig Kudor Kitti irányítja a csapatot, segítője pedig az eddigi kapusedző, Grega Karpan lesz. Köstner Vilmos elmondása szerint kizárólag pozitív emlékeket őriz arról a 275 mérkőzésről, ami a DVSC vezetőedzőjeként megadatott neki, tiszteletbeli elnökként pedig előadásokat, továbbképzéseket tart majd, egyfajta társadalmi nagykövetként fogja képviselni a klubot. Ahogy ő fogalmazott, élete következő szakaszában több szerep jut a családnak, több lehetőség lesz a pihenésre, de szeretne továbbra is aktív maradni. Amit pedig Köstner Vilmos mond, az általában úgy is lesz, kívánjuk neki, hogy jó egészségben teljenek a hátralévő évtizedek. Köszönünk mindent, Mester!
P.G.
