A meccs szórványos vendégrohamokkal kezdődött, a kövesdiek kezdeményezően léptek fel, míg a hazai kedvencek átadták a területet, ennek eredményeképp Nagy Sándornak több ízben is védenie kellett. A Loki nem találta meg a játék ritmusát, időnként sajnos a labdát sem. A szezonnyitóra kíváncsi és futballsikerre éhes 4400 debreceni néző számára a játékpercek múlása sem hozott teljes megnyugvást. Fiaink csak átmenetileg birtokolták a labdát, az átadásokba, kiváltképp a felpasszokba rendre hiba csúszott. Tőzsér sok hibával, Jovanovic meglehetősen lassan futballozott, Holman és Sós pedig eltűntek a mezőnyben, utóbbiból a vendégek jól felkészültek, ha kellett kemény belépőkkel állították meg. Takács Tamás nem igazán tudott mit kezdeni a vaktában előrevágott labdákkal. Szűk húsz perc után meg is sérült, első valamirevaló támadásunk végén, Holman Dávid előkészítése után maradt lent miután egy jól eltalált lövéssel, kirúgott egy darabot a gyepszőnyegből. Igaz, társa zavarta a lövésben, ezért is nem találta el a labdát. Helyét Könyves Norbert vette át. A csere kicsit felpörgette a fiúkat, Könyves lendületet és némi pluszt hozott a játékba, rendre megjátszható volt, hatékonyabb labdaszerzéseinkből, bár leginkább szabálytalanságaival vétette magát észre. Szűk fél óra elteltével a vezetést is megszerezhették volna fiaink, amennyiben a Ferenczi precíz centerezését követő Sós Bence-kapásgólt nem érvényteleníti a sporttárs. Ugyanez történt Könyves találatánál is, Pintér Csaba les címén, ezrek felháborodásától kísérve nem adta meg ezt a találatot sem, valljuk be, mindkét ítélet jó volt. A folytatás ellenben mindezek ismeretében több pozitívumot sejtetett, különösképp miután a vendégek megfogyatkoztak: Tóth Bence rúgta fejbe Jovanovicot, mellyel megkapta a második sárga lapját.
A folytatásban mindenki elszánt és hajtós futballt várt Herczeg András fiaitól, mely előbb-utóbb törvényszerűen bedarálhatja a létszámhátrány következtében fáradó vendégeket. A gyakorlatban azonban nem ez a forgatókönyv érvényesült, ugyanis néhány kezdetleges roham után a Mezőkövesd tíz emberrel is képes volt kijönni a szorításból, jól tartották meg a labdát, okosan játszottak az idővel, mi több, szükség esetén attól sem riadtak vissza, ami a célfutballt előnyben részesítő kiscsapatok sajátja: a játék szépségét háttérbe szorítva, valósággal ölték a futballt. Időnként, teszem hozzá rögtön, hiszen összességében egy taktikus és fegyelmezett csapat benyomását keltette a vendéggárda, mely alig egy óra elteltével a vezetést is megszerezte. A góljukat eredményező szabadrúgás krónikája ellenben nem volt mindennapi, hiszen a labdát kidobni kívánó Nagy Sándor egyik meginduló támadónk helyezkedését és mozgását sem vélte optimálisnak, mindeközben játékszerrel a kezében kilépett a 16-os területéről. Ezzel „megkoronázta” addig sem acélos teljesítményét. A jogosan megítélt szabadrúgást pedig Gohér mérlegelés nélkül vágta a léc érintésével a hálónkba. Herczeg András minderre a mezőny addigi legjobbjának lecserélésével reagált, Filipet Tisza Tibor váltotta, majd Mengolo is érkezett, aki Kuti Krisztián helyett lépett a gyepre. A lehetőségeink adottak voltak, egy ízben például Ferenczi léphetett ki ordító ziccerben, ám az ötösről leadott lövése célt tévesztett. Nem úgy, mint néhány perccel később, amikor Tisza gurította le a játékszert szögletből, balhátvédünk pedig remek mozdulattal lőtte ki a hosszú alsót, a Nagyerdei Stadion lelátója egy emberként ugrott talpra és csapott a levegőbe! Ez bizony meglehet – gondoltuk sokan, és bár az olajozott támadójáték továbbra is hiányzott, voltak helyzeteink. Sós Bence például többször is ígéretesen elfutott, miután átkerült a jobbszélre. Kisebb helyzeteink azonban kimaradtak, Radványi Miklós csapata pedig egy szögletet követően a sokadik alkalommal is csak az események lekövetésére alkalmasnak bizonyuló védelmünk asszisztálása mellett a hosszabbítás perceiben a győztes gólt is megszerezte. 1-2! Sokak szerint csapatunk beárazta magát, ám ne feledjük, a bajnokság legjava még hátra van, a lehetőség pedig adott, avagy lehet épülni, fejlődni a korai pofon után. Egy dolog mindenesetre biztos, kőkemény bajnokságnak nézünk elébe, ahol minden egyes pontért vérrel és verítékkel meg kell dolgoznunk!
OTP Bank Liga, 1. forduló
DVSC – Mezőkövesd 1–2 (0-0)
Debrecen, Nagyerdei Stadion, 4401 néző. Vezette: Pintér (Tóth II., Medovarszki)
DVSC: Nagy S. – Kuti, Mészáros N., Szatmári, Ferenczi – Jovanovic, Filip (Tisza, 64.), Tőzsér, Sós – Holman, Takács (Könyves, 19.)
Mezőkövesd: Tujvel – Farkas, Hudák, Pillár, Gohér – Keita, Tóth B. – Csirmaz, Strestik (Veselinovics, 87.), Cseri (Baracskai, 72.) – Novák (Szeles, 68.)
Gól: 0-1 Gohér (63.), 1-1 Ferenczi (76.), 1-2 Hudák (93.)
Sárga lap: Tóth B. (36., 45+1.), Tujvel (83.)
Piros lap: Tóth B. (45+1)
Fotók: dvsc.hu
T. S.
